Itt is megtalálsz:
Uncategorized

Megkönnyebbültem

Jól döntöttem.Az a végtelen nyomás, ami a mellkasomon volt hetek óta, mintha elszállt volna. Ilyenkor szokták írni, hogy kicsattanóan érzem magam, de ez nem igaz: egyszerűen hosszú-hosszú idő után béke van bennem és nincs rajtam az a nyomás, hogy meg kell írnom valamit, amit nem szeretnék.
Azon gondolkodtam, hogy amerre nézek a baráti társaságban, ismerősök között vagy épp az üzleti világban, ez most mindenhol a nagy reccsenések időszaka. Felszínre kerülnek olyan régóta hordozott bizonytalanságok, feszültségek, sérelmek és félreértések, amik óriási energiával csapódnak be, aztán hogy összeforr-e utánuk a heg vagy végképp szétválik az anyag… fene se tudja.

…..
Lefekvés előtt begyúrtam egy adag agyagot és korongra csaptam: helyes kis tanulódarab lett, sokkal kecsesebb fallal, mint az előző és egyenletesebb magassággal, mint reméltem.
Azért még mindig nem égethető forma 😀
…..
Ma beviszem a varrógépek asztalát is a -kézműves szobába? varrószobába? hobbiszobába? 😀 – Gergő volt szobájába, és akkor azt is össze lehet állítani, lehet vele varrni. Jó is, mert Barnusnak már kiszabtam a néptánc zsákját, az tényleg baromi egyszerű, szóval…
Rendezgetem a papírokat a polcon, a gyapjút a kosárban, az agyagot a zacskóban és a ragasztókat,a könyveket, a mindent. Rendezem a lelkemet.
Megosztás:
Previous Post Next Post

2 Comments

  • Reply Lulu Mese

    Igazad van. Olyan "reccsenések időszaka" van. Mindenhol. Én félek sajnos. 🙁

    2015-11-20 at 09:52
  • Reply star 70

    Nálunk is…Azt hittem két éve elintéztem a nagy törést..hát nem:-(Most olyat szólt,hogy csak na.

    2015-11-20 at 16:59
  • Leave a Reply