1., Tévé. Ördögtől való vagy sem, a gyerekeim tévéznek. Most a DaVinci Learning-re vannak rákattanva, úgyhogy izgalmas kísérletek és tudományos felfedezések garmada zajlik az otthonunkban. Már nem emelem fel a szemöldökömet sem, ha szétnyírt fülpiszkálót, asztalra ragadt ragasztót, csiganyálkát vagy tobozt találok. Néha elszáll az agyam, akkor az egész utca (város) hallja, hogy gyereket nevelek, de tök felesleges. Fiúk. Rendetlen, koszos, büdös kis lények.

2., Foglaljorvost.hu portál. Egyszerűen imádom! Csípőszűrés a kicsinek? Gyógytornász nekem? Nincs telefonálgatás, időpont egyeztetgetés, csak felmegyek, megnézem hol van időpont, lefoglalom és kész. Rengeteg szakterület, rengeteg szakember, az időpontot át tudom tenni, le tudom mondani, újat tudok foglalni, szóval szuper, tényleg.

3., Emeibaby. Az előző posztban nem szenteltem elég figyelmet neki, pedig megérdemelné: egy csoda. Az egyetlen csatos-kendős, ami újszülött kortól is jó, valóban tartja és jól tartja a popót, Kolos pedig gyönyörűen alszik benne most is, miközben a posztot írom – két kézzel. Néha nyomok egy puszit a fejére.

4., Kávé. Mostanság lesz esedékes a hathetes fejlődési ugrás, úgyhogy Kolos most éjszaka is többször kel fel enni, mi pedig lefújt légyként tántorgunk – hiába na, elkényeztetett bennünket a gyerek. Nem vészes így sem a helyzet egyébként, szóval olyan igazi picsogásra semmi okom, a két másikkal bőőőven kimerültebbek voltunk, Gergőnél ilyenkor már az első kemót tapostam azt hiszem.

5., Gyógytorna. Végre-valahára megkaptam a gyakorlatsort és ha az eredmények egyelőre nem is, de a tudat, hogy teszek. valamit. magamért. nagyon sokat számít lélekben. Összeszedettebbnek és energikusabbnak érzem tőle magam, és ennél többet most nem is kívánhatnék.

De. Mézes-krémes zserbót, de azt nem lehet.