Címke: parfüm kalandok

Kategóriák
mindennapok

Borúra derű, derűre egy kalap fosnyávogáskaka

Fos-szar-fosfostrágyaszarszarszemétszar, mindössze ennyit tudok elmondani a tegnapi meg a mai napomról.

A tegnapi simább ügy, 5 óra vezetéssel, egy viszonylag élhető megbeszéléssel, egy éhségtől kopogó szemű hazaúttal, aminek az lett a megoldása(?) feloldása(?), hogy

 

1., vettem egy Schar gluténmentes valami lószart

2., egy kocka laktózmentes, bio vajat 899.- ért, hogy basznámeg

3., és egy csomag póréhagyma csírát, mert csak az volt.

Előhúztam a táskám legmélyéről a -figyelj!- TESCO K-L-U-B-K-Á-R-T-Y-Á-M-A-T, azzal szeltem le pici darabokat a vajból, tettem a kenyérre. majd betömtem a számba a póréhagyma csírát.

Az eredmény:

1., az egész arcom zsírfényben úszott, mire megérkeztem a késő esti megbeszélésre

2., olyan szagom volt, mint egy feudalizmus idejéről idetévelyedett arató jobbágynak

3., a bugyimból is csírát szedtem ki, és a bőrkárpitba is frankón belemasszíroztam, szóval a kocsi is büdös

Bónuszként egész éjjel savlekötőt szedtem és hányingerem volt: az oké, hogy nincs glutén , tej meg tojás, de van benne minden más, ami térfogatot növel, tartósít, savanyúságot szabályoz, porhanyóssá tesz, térhálós szerkezetet biztosít. Mindegy, a rövidtávú túlélés volt a cél, éjszaka fizettem az árát.

 

A reggel fosszarkaka módon kezdődött, és nem is igen vett más irányt a napom: laptop szervízben, a nem is írok jelzőt férjem meg belement valami szőlődombon (hogy. került. oda???) valami gödörbe, nekem gyanús lett, hogy nem ért haza a gyerekkel, mondta, hogy a gyerek a bölcsiben maradt, a laptopomat nem hozta el (határidős munkám van, ofkorsz), és még nem sikerült kijönnie a gödörből, de nem jutott eszébe autómentőt hívni.

 

Aztán kikecmergett, most nem tudom hol van, nem beszélek vele, és nem vagyok hajlandó kiszállni az ágyból. Álmos vagyok, éhes vagyok, nagyon-nagyon bosszús vagyok.

Holnap pedig nem megyek sehova. Leadom a szenet, aztán hazafelé veszek egy üveg szimpatikus valamit (fehéret. furmintot.) készítek hozzá valami petrezselymes-diósajtos tésztát és bezárkózom Gergő régi szobájába, azaz a mostani alkotószobámba, majd vidámra és művészire piálom magam, és festeni fogok.

Jól MEGBÜNTETEM a világot, de legfőképp Medvét: nem adok neki a kajámból. Egy falatot sem.

Csaltam, de aztán meg nagyon nem

Hirtelen a semmiből bukkant elő, régi csábítóként. Eszméletlen közös emlékeink vannak: olasz szökőkutakba lóhatott lábbal, kanalazós fagyival és szemet vakító, ragyogó napsütéssel.
Régi, ó-de-nagyon-régi házakkal, macskaköves utcákkal és harsogóan színes virágokkal. Egy piros Vespával.
Ráérősen kávéztunk, csak mi ketten, meg néha egy Gioia – akkor, amikor a glossy női magazinok mg gyerekcipőben jártak itthon. 
Csodálatos emlékek.
Puha bőr cipők és rengeteg karkötő. Hajsütővas és örökös zsivaj. Szerelem. 
Igaz, még olyan 40ml volt vésztartaléknak itthon, de előre sírtam, hogy mi lesz, ha elfogy, márpedig jön a tavasz, jön a fény, jön a bézs ballonkabát, és nem, nem, nem lehet, hogy ne legyen.
Hát a lehető legváratlanabb pillanatban bukkant elő, szinte a semmiből, én pedig lecsaptam rá, ő jön, a lelkiismeretemmel pedig úgy számoltam el, hogy egy Prada Infusion D’Iris elhagyta a gyűjteményt.

Amikor ezt viselem,

akkor még a léptem is puhább. Talán operába megyek, de az is lehet, hogy valami bálba. Éjkék a ruhám, körülöttem minden bársony, brokát.
Hideg van.
Félig lehunyom a szemem, óriásiak és nehezek a szempilláim, a kezem nem fázik, elegáns, kesztyűs… Lomha, lassú, olajos minden, nagyon éjszaka, nagyon alkalmi, nagyon… nagyvilági.
Ez nem játék.
Komoly tétek, komoly szerelmek, komoly ígéretek, komoly álmok, komoly vágyak.
Felnőtt játék a javából.

Lassan ülök a taxiba, megkeresem a táskámban a tükröt, elegáns a rúzs tokja is, és hangosan pattan vissza a pici táska teteje.
Igen, lesz pezsgő, nem is kevés.
Intrika, hófehér fogak és nemes szivarfüst mindenhol.

Dior Addict.

————

Nem pedig a szokásos posta-aldi-óvoda kör, ahova az ember röhögve fújja fel, hogy végre kiderüljön, milyen rajtam a téli hidegben:D

Mégiscsak mindig kell valami arany szar

de tényleg.

Most épp ezek az aktuális szívszerelmek:

Ezt kérem a Jézuskától, de valószínűleg nem hallgatja majd meg:) Raymond Weil Tango… 
Ez a parfüm ugyanúgy kávés alapú, mint a Trusardi Inside. Kell belőle szereznem egy kis kóstolót, hogy eldönthessem, hogy beindul-e a vadászat. 
Kellett egy öv. Még éppen jó a 42-es farmer is, de csak akkor, ha derékban (!!! van derekam!!!!) felfogatom egy övvel.
Kábé 7 éve nincs övem. A derekam volt mindig a legszélesebb pont. Ez a kis drága szembejött a H&M-ben, ahova egyébként a gyereknek szaladtam be felsőket venni. Felsőt nem kaptam, ez az öv azonban megoldotta a nadrág kérdést.

Maximum

Maximum óvodai szülőértekezletre jó (könnyű, virágos-grépfrútos), nem oszt-nem szoroz illat, de tulajdonképpen arra a 40 percre(!) amíg érezhető a bőrömön tökmindegy. Calvin Klein Truth, én így szeretlek. De nézzük a pozitív oldalát:

  • felfújhatsz más illatot is, és nem zavar be neki
  • nem nyomja el az öblítő illatát
  • nem zavar be a melletted ülőnek
  • annak se, aki átölel 
  • nem vádol senki azzal, hogy befújtad magad

… ragozzam még, hogy mennyire iszonyúan SEMMILYEN?:D

Azt hinnéd, hogy nincs, de ki kell ábrándítsalak: van még rosszabb. Marc Jacobs Oh, Lola. Egyszerűen nem is értem. Fújd fel, örömködj, hogy milyen jó, aztán várj 5 percet. Szagold meg. Ugye? Mondom.:

NEM IS ÉRTEM.

Trussardi – Inside

Két éve kaptam Medvétől, óriási szerelem volt, meglepően hamar elfújkáltam: kávés, puha, meleg ámbrás, virágos illat.
Olyan, mintha valami meleg pulcsi lenne, de olyan elegáns meleg pulcsi, nem olyan, amit anno a magyartanárnőm hordott: fekete plüss pulcsi volt, arany, vastag MYSTYC felirattal (így. pont így.), és azt jelentette,hogy „ma feleltetek”.
Nem.
Ez elegáns, olyan teveszínű pulóver, ami minimum kasmír, nagyon csinos, és ceruzanadrághoz (ja. az emlékeimből élek. ne is mondd. van élet a gumis derekú cicanadrág előtt.) éppen olyan jó, mint egy klassz szabású, nagyon sötétkék farmerhez (lásd: előző gondolatmenet).
Szexis? Igen. Nem az az igazi „nagy dög”, annál sokkal kifinomultabb, de igen, meleg, szexis.
Különleges? Nagyon. Számomra semmihez sem hasonlítható.
Még el sem fogyott teljesen, de máris hiányzik. Ha legközelebb jön, tuti, hogy üvegben jön: ebből nem elég egy kisfújós, ugyanúgy üvegben kell, mint most. Elfogy.

47

Pontosan 47 e-mailt kaptam azzal a kérdéssel,hogy milyen parfümtesztek jönnek még.
Muhahaha, hát nektek semmi se szent? Itt állok full kopaszon az 5. kemó előtt, és Titeket a parfüm érdekel??
HÁLA AZ ÉGNEK!!!:D

———————-

Két listám van a mostaniakról, ez az első. Az bevezetőt már elmondtam, ezek nem általános érvényű, mindenen felül álló szuperokosságok, csupán az adott parfüm és az ÉN bőröm találkozása. Ha profi parfümblogot keresel… na ez nem az.

39,9

Ennyi volt a legmagasabb ma éjszaka. Bevetésre került a kúp is, kemény 38,5-re le is tudta tornázni a gyerek lázát.
Szuper.
Most a kicsi a Maminál, Ádám dolgozik, én itthon Barnabással, és próbálom megoldani, hogy az a gyerekem, aki egy helyben 5 másodpercig képtelen megmaradni, valahogy mégis nyugton legyen…
Fáj a fejem, nyűgös vagyok én is, és egy kemény szelektáláson/pakoláson vagyok túl: átválogattam a sminkbőröndöm tartalmát, és nagyon szigorúan kettéválasztottam, hogy mi az
  1. amit megtartok saját magamnak, mert szeretem, mert a színem, mert imádtam vele dolgozni
  2. amit elajándékozok, mert olyan szín, ami egy fotózáshoz jól jöhet, de én az életben nem használom majd
  3. amit pedig úgy adok tovább, hogy „nekem nem jött be, nem volt tartós, de hátha Neked igen. ha kell.”
Fura volt. Nagyon fura. A bőröndöt felteszem a gardróbszekrény tetejére.
Tegnap megint elájultam (a kemó mellékhatása) és most a „rendes” fejfájás mellett van egy „beütöttem és azért fáj” fejfájásom: Ádám párna helyett hirtelen egy ananászt tett a fejem alá, amiről nulla másodperc alatt bukott tovább a fejem a konyhakőre. Tudom. Kussoljak. Lehetett volna sün vagy körfűrész is a keze ügyében, adjak hálát, hogy csak egy ananász volt.
… és a mai szerelem: Chopard Casmir. Édes, de nem ragacsos, fűszeres, de nem fejfájós. Meleg, aranyló, puha és nagyon nem modern. Menthetetlenül romantikus és menthetetlenül álmodozó illat. Már ha van ilyen:)

Újabb két teszt – meg egy ÓRIÁSI baklövés

Egy nagy szerelem és egy ehhez még nem vagyok elég öreg érett – ez a mai parfümszimatolás eredménye.

Nem vagyok profi. Nem tudok ámbrás és szantálos jegyekről beszélni, no meg ez nem is egy parfümblog, így úgy írom le, ahogy tudom:

Christian Dior Hypnotic Poison:

Talán 10 éve találkoztam ezzel az illattal először- és utoljára. Egyértelműen egy akkori ismerősömhöz kötődött ez a parfüm, tolakodónak, túl édesnek, extravagánsnak éreztem. És nem a jó értelemben.

Soha többet nem nyúltam hozzá.

Máig.

Csiszicsaszikiribiri állat. Nagyon meleg illat. Olyan vaníliás-mandulás, de mégsem vattacukros: simán el tudom képzelni télire.

Az ehhez még nem vagyok elég érett pedig a Guerlain Samsarája: ez az a parfüm, amit csak óriási bizsukkal tudnék elképzelni, és leginkább abban az érában, amikor 128x néztük meg egymás után a Bumerángot/Több mint testőrt. (Ha nem tudod, miről van szó, akkor sajnos túl fiatal vagy, így kénytelen leszek utálni téged).

…………………………………………
Térjünk rá az óriási baklövésre: természetgyógyásznál jártam. 
Már akkor gondolhattam volna, hogy valami nem oké, amikor nem mutatkozott be és nem fogott velem kezet.
Roppantul sietett: vegyem le a fémet, cipőt, zoknit,lépjek rá a két fém bizbaszra (jó, ő nem abizbasz kifejezést használta).
Levettem, ráléptem, ő belemártotta a biorezonanciás gép fém „tollát” egy olyan kis pohárba, ami
1., pálinkás pohár, az oldalán vastagon vízkővel borítva
2., más csak nagyon kevés, állott vizet tartalmazott („rég nem voltam itt”).
és indult a menet: én megfogtam a bal kezemmel azt a fém rudat, a lábaim a fém pedálokon, ő pedig a középső ujjam mellett kezdte el böködni azzal a vízbe mártott tollal.
Pillanatok alatt elérkeztünk a megoldáshoz. Nem, így nem jó: A M-E-G-O-L-D-Á-S-H-O-Z. Gombám van (nos, orosz akcentussal gjooombája ván).
És a gjooombám okozza a rákot, és szjana széjjel terjedt a gjoomba a njirokrencerbe, és ez nágy báj.

A kjemoterápija nyem ásznál.

Egy pillanatig nem zavarta, hogy a gomba tesztem negatív lett és nincs a nyirokban semmi sem. Ő nem ért rá a tényekkel foglalkozni . Annál sokkal fontosabb dolga volt.
Merthogy -megállapította az körömágybőröm böködésével – a másik oldalon is van rák. És nagyon sok rákos sejtem van. És erre – szemmel láthatóan-  CSAK olyan szerek jók, amiket MLM rendszerben forgalmaznak, és ezekben a rendszerekben ő tag. (tiszta mázli).
A májam jó (folyamatosan ugyanazt a pontot böködte azzal a koszlott vízbe mártott fémizével), és a tüdőmben sincs áttét (nyilván nincs, mert azzal kezdtem, hogy nincs áttétem). Ne aggódjak, majd ő meggyógyít – alkalmanként 14.000 Ft-ért. De az első alkalom (ez a kemény 20 perc, ami alatt 4x kirohant a szobából a többi beteg szarait intézni és kétszer újraindította a nem működő laptopot) 19.000 Ft. Az a baj, hogy húszezresből nem tud visszaadni, de majd a legközelebbiből levonjuk.
Kiléptem, és vertem a fejem a falba: egyrészt megtudtam, hogy csak egy ember van az univerzumban, aki segíthet nekem (jaj, csak nehogy baj érje), másrészt pedig ebből a húszezresből pont meg tudtam volna venni a Hypnotic Poisont (ez jobban fájt.)
Na megyek húslevest enni, meg kiheverni ezt a sámán-pöcsköszörűt. Ehhh…

Parfüm kalandok

Alaposan, rendesen, mélyrehatóan ismerem a parfümöket -elég sokáig dolgoztam ebben a világban. Nyilván, a parfüm egy elég érdekes dolog: ami rajtam remek, az van, hogy a tesómon vénasszony valaga szagú. Volt  olyan is, hogy tetszett valakin egy illat, de mikor magamra fújtam, cirkuszi porond szagom lett tőle (nem viccelek. oroszlános). Minden, amit leírok, az az én bőröm és az adott parfüm násza. 
Na szóval anno adtam-vettem, gyűjtöttem, ajánlottam – és aztán jött x év teljes kiesés: semmi változatosság, semmi új kihívás…
A „signature” illatom a Burberry Weekend volt, senki nem használta, nem is hallottak róla jószerivel, de akinek mutattam, mind beleszeretett (ugye, Zsu?- most már az övé is). Ezen kívül Trussardi és Bvlgari pour femme volt a két favorit, de most újra, újra megkívántam az illatokat, és… hát íme, a mai termés (szaglászni voltunk a tesómmal meg a két gyerekkel a gödöllői Müllerben)
Love, Chloé: borzalmas volt rajtam. Az én bőrömön cukros mandula illattal indított, de mire elhagytuk a Gödöllő táblát, rettenetes, kommersz szappanszag volt a bal könyökhajlatomban. 
Armani Sí: elsőre valamilyennek tűnt rajtam, de hamar elmúlt. Nyári, könnyed, nagyon kommersz gyümölcsös tusfürdő:
Versace Crystal Noir: tulajdonképpen jó. Vagy nagyon eggyé válik a bőrömmel és azért „nem lóg ki”, vagy nagyon hamar elillan – ezt nem hiszem. Semmiképp sem „jellemző” rám ez az illat, mégis tetszik. Lehet, hogy egyszer majd…
 Lancome Poeme: ez iszonyú erősen nyit. Nagggyon durva. Egészen fejfájós, orrbavágós, öreges, de nem rémülök meg, mert tudom, mi lesz a vége. Egy-két perc, és gyönyörű, meleg, puha, letisztult, nagyon szép illat. A tesóm majdnem dobott egy hátast, mikor először az orra alá dugtam a bal csuklómat – elfintorodott, el is fordult… ő a sokkal érthetőbb, egyszerűbb, lágyabb-virágosabb illatokat kedveli. Hazafelé a kocsiban viszont már egyértelműen ez volt a favorit.