az otthonoktatás mellett döntöttünk.

Rengeteget gondolkodtunk rajta, hogy mi és hogyan lenne a legjobb a családunknak, és arra jutottunk, hogy ha iskolába járna Barnabás, akkor is ugyanúgy kellene vele tanulnom, viszont iskolaotthonos suli révén az összes délutáni órájának búcsút inthetne. Márpedig az élete a zene, a tánc és a mozgás, mi pedig szeretnénk, ha boldogságot találna ezekben, és nem kellene őt kimozdítani a jól megszokott ritmusából valami olyanért, ami nem biztos, hogy megéri. Amíg jól tanul – ez a megállapodás, idén nyáron már a vívók is várják, úgyhogy egyelőre megnézzük.

Gergő -ha minden jól megy- részidős óvodás lesz, április közepén kapjuk megy az értesítőt, hogy felvették-e.

Kolos pedig kedden egy éves lesz. Szinte hihetetlen, hogy mennyire hamar elment ez az egy év, és csak nézem a kis arcát, és egy pillanatra megállítanám az időt, mert nem, az nem lehet, hogy nincs több babám… Kolos olyan,mint a friss szél: kitisztította a gondolatokat, felfrissítette a lelket. Olyan, mint a napsugár: ösztönösen érzed, hogy felé kell fordulnod, hogy éltet és töltekezel általa. Kolos maga a víz: belesimult, illeszkedett ebbe a csacsika családba, miközben csendes erővel formált is minket.

És persze tűz is, a javából. Kos. Új élet indult vele, új virágzás, új erő.

Minden porcikáját szeretem.