Hónap: 2013. május

Hm.

Igazából egyetlen nagy gócpont van még a házban, amit nem sikerül kipakolnom (oké, most a lakó szintről beszélek, Medve dolgozója nem tartozik ide. Nem, nem és nem. Az atomharc sújtotta terület.), ez pedig a konyhával közös nagy nappalinak az ülőgarnitúrája.
Orbitális kupleráj van itt, és hiába próbálok minden áldott nap tenni ellene, valahogy ide gyűlik a lom, és beborít, nos, mindent. 
Hm.
—–
Tegnap befejeztem a bodzazselé befőzést: almás-pirított mandulás és sima citromos-vaníliás adagok készültek még tekintélyes mennyiségben. Medve leszűri a bodzát és lefagyasztom, remélem még majd a meggyhez is tudok keverni kicsit.
Isteni lecsós csirkemellet főztem, rizzsel esszük majd, és én még egy tojást is ráütök, miközben melegítem: i-m-á-d-o-m a tojásos lecsót! Holnapra kacsahusi lesz pitában, salátával, öntetekkel és mivel múltkor az alsó mélyhűtőbe betettem egy nagy, 2 literes vanília fagyit (hehe, Medvének eszébe sem jut ott keresni), így lehet, hogy brownie-t is sütök. 
Hmmm…:)
—–
Azt hittem, hogy lesz végre egy nyugis-dolgos hétvégénk, de NEM, Medve nagymamája kitalálta, hogy ő bizony ezen a hétvégén ellátogat hozzánk. 
És ha ő kitalál valamit, az ki-van-találva. Az „akarva van”. Mert ő csak segíteni akar nekem a szülés előtt. Ez a következőkből áll:
  • Mindent, amit nem tud értelmezni és/vagy elől van, megfog (mint egy darab sz@rt), és megkérdezi, hogy mi ez, és hol a helye. Ha nincs helye, miért nincs helye.
  • Kifejti, hogy náluk MINDIG délben, pontosan volt ebéd (azt, hogy kacsahúsos házi pita lesz, nem is merem mondani előre. Olyan hétvégi ebéd, amit kézzel kell enni????)
  • Édes szívem, ez igazán nem róható fel neki, de folyton beszélgetni kell vele. Nekem, mert előre borítékolom, hogy Medve kimegy a kertbe, én pedig itt ragadok a gyerekszoba-konyha-nagy nappali háromszögben a nagyival, aki folyamatos szórakoztatást igényel. Én meg egy kis csöndet, végre. Feloldhatatlan az ellentét.
  • Meg fog fázni a kisgyerek. Kimelegszik. Barnuska, hol az okos fejed? Mondj egy mondókát. Ne rohangálj. Egyszerre csak egy játékkal játszhatsz. Miért pakol szét? Miért nem eszik levest? Jaj, csak nehogy balkezes legyen!!! 

Hm.
—–
Kategóriák
Egyéb

Ó, hogy az a…!

Elfelejtettem, hogy június 3-án lejár a jogosítványom. Óriás rohanás lesz ma délelőtt, háziorvos, önkormányzat (a reggeliztetés, ebédcsomagolás, reggeli munkák elindítása és egy legó állatorvos+távcső felkutatása körön már túl vagyok – és még nincs fél 9). Nem hiányzott ez most. Más terveim voltak. 
Be szerettem volna csomagolni a dadusoknak a pedagógus napra szánt ajándékot. Vagány Clinique szemfestéket kapnak. Nem azért, mert kolbászból van a kerítés, hanem azért, mert nagyon sokat köszönhetünk nekik: szeretik, nevelgetik a Barnusunkat, és ez olyan hálával tölt el, hogy az nem is igaz. Tudom, ez a dolguk. De a simogatások, a bátorítás, az extra puszik  az igazán nem lenne „kötelező”, és mégis minden nap megkapja a gyerek…
Be akartam fejezni a bodzát. Ez sem marad el, csak délutánra csúszik: cukrot kell venni meg almát (most almás készül majd), aztán felhordani az üvegeket, kimosni és indul a banzáj.
Tegnap voltam orvosnál: Gergőke irányba állt, még mindig nagyobb, mint kellene neki, úgyhogy teljesen tanácstalanok vagyunk, hogy mikor indul meg. Azt azért nem lehet mondani, hogy kétségbe estem volna: a menetrend szerinti masszázs-szauna-arckezelés trióra érkező Zsu csak annyit mondott, hogy szóljak, ha elfolyna a magzatvíz, én pedig mondtam, hogy oké, ő meg nyomkodja majd a derekam, amíg meg nem érkezik a férjem. Ezt lerendeztük a liftben, röhögtünk egyet, kiszálltunk és nekiláttunk a szeánsznak.
Csodaszép a legényke odabenn: néha fel sem fogom, hogy nemsokára itt lesz, velünk lesz, dédelgethetjük, puszilgathatjuk és szeretgethetjük. Néha legszívesebben elkiáltanám magam a boltban, hogy „hé, emberek, hogy tudtok ilyen nyugodtan vásárolgatni, miközben egy ultragigamega csoda történik velem???”, de nyilván nem ordibálok, csak mosolygok és nagyon-nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy Barnabás olyan, amilyen, hogy van, hogy okos-értelmes-bájos, és hogy jön Gergő is.
Remélem, azt remélem, hogy Barnabást megtanultam úgy szeretni, ahogy az neki jó, és bízom benne, hogy Gergőnek is a lehető legjobb, tökéletlen anyukája leszek.
Akinek van jogosítványa. 
Úgyhogy zárjam már be ezt a nyomorult oldalt és húzzak már el öltözködni, mert elkésünk az orvostól:)
Kategóriák
Egyéb

Kész a bodzazselé!

Epres, almás és almás-rebarbarás készült, óvatos mennyiségekkel (15-20 kis üveg fajtánként:)), de akkora sikere van, hogy egy nagyobb adag ázik, és várja a sorsát, hogy csütörtökön nekiessek.
Egész szombaton dolgoztam, és meg kell osztanom ezen a blogon is: nagyon boldog vagyok és büszke vagyok a tanítványaimra – kifejezetten jól alakulnak a lányok, ügyesek lesznek és jól haladnak, szóval az instant-sminkre éhes népséget jó kezekben hagyom, amíg Gergővel összeszokunk. (Hahó, Székesfehérvár, állati jó sminkest kaptok hamarosan…úgy nyár végére!)
és akkor random:
… szomorú ez az időjárás és ettől én is olyan lassú és lomha leszek. Basszus, sosem gondoltam volna, hogy május végén fűteni fogunk,aztán meg tessék: 8 fok van odakinn!
… összegyűjtöttem a szuper-színe-van-de-ezt-a-kiképzést-nem-bírja körömlakkokat: a tesóm nagyon örül majd neki, én pedig csak azt tartom meg, ami gyerekbiztos, súrolóbiztos és takarításbiztos.
… igen, jól látod, kezd a szenvedélyemmé válni a lomtalanítás. Olyan érzés, mintha mázsás súlyoktól szabadulnék meg (pedig egy ide-oda pakolt körömlakk nagyjából 5 deka:)). 
… amit viszont összegyűjtöttem, azok a régi, gyönyörű porcelán tányérok. A héten veszek hozzá kampót és felteszem a konyhába. Na jó, megkérem Medvét, hogy tegye fel.
… uhh… megnéztem az időjárás előrejelzést a hétre. Nem kellett volna. Ocsmány idő lesz.
megyek duzzogni. attól nyilván kisüt a nap.

Kategóriák
Egyéb

Hétvége

Spárga. Spárgát mindenképp eszünk majd, hozzá pedig fokhagymás tarja lesz. Úgy kellene főznöm, hogy holnap estére már ne kelljen: jön apósom, és 
1., vigyáz ránk (értsd: rámnéz, hogy szülök-e), míg Medve Tüsszentben van (Brüsszel) 
2., befejezi a gyerek ágyát
Valami óriásigigafinomat szeretnék neki főzni: egyrészt nagyon szeretem, másrészt ő olyan igazi hálás közönség: mindent megeszik (oké, csak majdnem mindent: a tarhonyát nem. De csak azt nem.), és mindenről legalább ötször elmondja, hogy mennyire finom.
Megrendelem végre a sajtoltó kultúrát, olyan ráérősen tologattam ezt a feladatot a héten, aztán hipp-hopp péntek lett, úgyhogy várhatok minimum hétfőig.
A sárga epe öntött el, mikor megláttam az egyik vendégem táskáját most szerdán. Annyira  de annyira gyönyörű!!! Beindult az Azonnali Beavatkozás: Vásárlás hadművelet, úgyhogy bejártam az említett bolthálózat 3 üzletét. Nyilván egyikben sem volt, ez az én szerencsém…:( Kárpótlásul rendkívül harsány, ám nagyon vidám gumicsizmát vettem magamnak, ősszel tökéletes lesz. Ha minden más fekete rajtam. Ez a csizma egy mákszemnyi színt nem visel el:D
Ezt a szettet elnézve égető szükségem van egy maxiruhára. Vagy kettőre. Vagy háromra.
Na jó, ennyi volt a kávé. Irány a bölcsi.

Drazséka fogkőmentes.

Iszonyú érzés volt, ahogy az altatásnál elernyedt a kis teste és összecsuklott a kezemben…:( 
Gyorsan vitte is a doktor úr, mi pedig vártunk, vártunk,vártunk, aztán már mikor kész lett, elmentünk bevásárolni (az ébredés a legrosszabb, olyankor békén kell hagyni a kutyát, ha meglátott volna minket, tuti izgága lett volna, úgyhogy miután megnyugodtunk, hogy minden oké, leléptünk Barnussal). 
Azt kell, hogy mondjam, nem volt nagy cucc.
A kutya foga gyönyörű lett, másfél órával később már a kedve is egész jó volt, úgyhogy túl vagyunk a dolgon, és mindenki boldog. 
Igazi nyári átállás van a körmeim színében: eper-puncs-korall – na ha ezt a három színt összekevered, akkor kapod meg annak a körömlakknak a színét, ami most fenn van. Imádom. Ment rá egy réteg OPI finish coat, úgyhogy a fénye is csodaszép.
Holnap családi nap lesz a bölcsiben, nagyon várja Barnabás, remélem az idő is jó lesz, arcfestés, tombola, ugrálóvár, szóval igazi hejehuja-vadbuli, málnaszörppel és fagyival.
… és a világ három legszuperebb pasijának egyike lesz a kísérőm. Na jó, a másik is ott lesz velünk:). A harmadik épp Brüsszelben van.
Kategóriák
Egyéb

Feladatok és a sajnál-elborzad-könnyű neked trió

Ma délután:

  • munka, munka és munka. Lesz testkezelés, sminktanácsadás és egy sajtótájékoztató. Teljesen vegyes a felhozatal:)

Holnap:

  • le kell szedetni Drazséka fogáról a fogkövet. Már bejelentettem állatorvoshoz, altatásban csinálják, remélem minden oké lesz. 
  • manipedi
  • bodza-bodza-bodza, de ezt már mondtam:)
  • kórházi pakk összekészítése. soha nem lehet tudni.
  • indul egy új kampány, annak az előkészítése
Péntek:
  • családi nap a bölcsiben – ugrálóvár, arcfestés, hejehuja
  • takarítás, főzés, második kör a bodzazselében
Szombat:
  • smink, sminkoktatás
  • Vöröskereszt
………………………………………………………………………….
Ne, ne mondj semmit – az előző terhességem-szülésem után fel vagyok készülve mindenre. Most az első fázisban vagyunk, aminek a sláger mondatai:
„szegény, hogy még mindig dolgozol” – ezt fejcsóválva
” túlhajtod magad, már rég pihenned kellene”- ezt is
” egy hős vagy, én biztos nem csinálnám” – mentegetőzve
Hamarosan jön a második fázis. Az ugye teljesen rendben van, hogy a család összefog, hogy anya a szülés után elmehessen egyet sétálni, egyszer-egyszer tornázni, beülni a barátnőkkel egy kávéra, merthogy az anyaság nem börtön, szükség van egy kis regenerálódásra, ésatöbbi. Ha anya ezen programok helyett ugyanennyi időre (heti 1-2-szer  2 óra) d-o-l-g-o-z-n-i megy, akkor jönnek a kimondott gondolatok:
” és kivel van addig az a SZEGÉNY gyerek?”
” … hát, ha nincs más megoldás…”
„ez rettenetes, otthon kellene babáznod”
„nem sajnálod a kicsit?”
„nem tudjátok másképp megoldani?”
és a kimondatlanok:
„minek szül az ilyen gyereket?”
” hogy MERI megtenni?”
„normális?”
„szarul néz ki, olyan kialvatlan”
És aztán hamar, nagyon hamar jön a harmadik fázis. Amikor nehéz, zűrzavaros, de teljes életet élek, és nem kell azon gondolkodnom, hogy megszűnik a munkahelyem, hogy nem lesz állásom,hogy meddig maradhatok otthon és hogy miből veszek pelenkát. Ilyenkor jön a 3. lemez:
„könnyű neked, mert….” – ja. két hónapja még a sátán fattya voltam
„de te ezt szoktad meg, te bírod” – akarni kell és kussolni. meg csinálni, ha van rá lehetőség.
” szerencsés vagy…” – a szerencsének ehhez semmi köze. én alakítottam így. 
Nem, nem mondom, hogy ez tökéletes rendszer. Azt sem, hogy mindenkinek való. Viszont eszembe nem jutna egyik barátnőmnek sem a fejéhez vágni, hogy 
„de könnyű neked, itthon lehetsz 3 évig és semmi mást nem kell csinálnod, csak anya lehetsz. Ha két gyereked van, akkor duplázhatod az időt.” 
„de jó, már felteheted a lábad és a babaszoba színéről ábrándozhatsz naphosszat. persze csak amikor nem vagy terhesjógán” – mert ez sem igaz. eljárhatnék terhesjógára. De lusta vagyok, helyette csak döglök, amikor lehet:)
Mindegy, fel vagyok készülve mind a három felvonásra – bár szívem szerint kihagynám a megjegyzéseket. Úgy könnyebb lenne.

Bodza zselé

Tegnap leszedtem egy adag bodzát, holnap már el is készül az első adag zselé:) Almásat, fehérborosat és narancsos-citromosat tervezek.
az igazság az, hogy próbálok lelkesedni a mindennapokért, de most nagyon nem megy. Bosszantó, ostoba és sehova nem vezető időszak van most az egyik munkámban, szélmalomharc, küzdelem. Más hülyesége miatt kerülök kellemetlen helyzetbe, dolgozom feleslegesen és ami még ennél is szörnyűbb: a kedvemért más is feleslegesen dolgozik/dolgozott hiába. Ég a pofámról a bőr, és bár tudom, hogy nem tehetek róla, akkor is zavar, hogy nem tudtam kivédeni a helyzetet. Szar ügy, na.
Tulajdonképpen nem a munkával van baj. Sosem a munkával van baj. Ha valamihez értesz, beleásod magad,  dolgozol éjjel-nappal az nem kimerítő, legalábbis számomra nem. Az emberek felesleges kerékkötését, akadékoskodását, pozíció féltését, hozzá nem értését (lustaságát?) legyőzni, na az teljesen kiforgat önmagamból.
Ha valamire van egy hónapod, hogy megcsináld, és nem engedik, nem reagálnak, fogy az idő, majd másfél héttel a határidő előtt észbe kapnak, hogy akkor na, most, azonnal, de még így is magyarázd meg lépésről lépésre, hogy mit akarsz, engedélyeztesd, hagyasd jóvá – az rettenetes.
Nem csinálják meg, de te dolgozz, de nem szabadon, hanem minden anyagot küldj át elbírálásra azokhoz, akik nem csinálták meg… értitek, milyen faramuci helyzet ez?
Ráadásul rántasz magaddal egy csomó embert: haptákba állnak, hogy segíthessenek neked, aztán jön a nagy büdös csönd – kiszállsz és nem vállalod.
Most, hogy így leírtam, ez az egyetlen jó dolog az egészben.
Mondhatom azt, hogy ez annyira méltatlan, hogy nem csinálom. Nem vállalom. És bosszankodok, mikor látom, hogy mi lehetett volna, és hogy ehelyett hogy oldják meg.
Bosszankodok, dühöngök, szomorú vagyok.
És bodzazselé főzésbe ölöm a bánatomat.
Kategóriák
Egyéb

Nem EU-szabvány

elismerem, de hatékony.
Meg szoktam kérni a gyereket, hogy egy kicsit odébb sértődjön meg, mert telefonálok. Hogy pakolja össze a legókat, mert ami nincs összepakolva, az bizonyára nem kell, és én nem tehetek mást: kidobom. Hogy azért nem szállhat le a székről evés közben, mert a”csak, mert azt mondtam”. Hogy ne szurkáljon a bottal, mert az én villám nagyobb.
Egyszerűen ez az „engedd, hogy nyíljon a lelke és ne szólj semmiért” cucc nekem nem jön be. 
Kategóriák
5 perc a semmiből

5 perc a semmiből – ismerős mozdulatok

Megint magasan a kiságy. Vízhatlan alátét, alatta a gyapjú, alatta a kókusz matrac. A tetejére újra puha, babaillatú lepedő kerül majd. 
Magasan van, nagyon magasan. Nem is emlékeztem már, hogy ilyen, hogy ennyire tehetetlen lesz, hogy nem fog leesni, lefordulni, leugrani, vetődni, hanem csak fekszik, és rácsodálkozik a világra. Vagy alszik.
Pelenkázó is áttörölve, azt hiszem, most már nem divat a hintőpor, de még Barnusnál kellett, szerintem most is használom majd. 
Hamarosan itt lesz, és olyan jó lesz majd neki: nemcsak egy alvás után ácsingózó anyukája és egy munkába igyekvő apukája lesz, hanem egy nagy és erős tesója is, akinek már most komplett tervei vannak, hogy hogyan fogja szórakoztatni az újszülött öcsikéjét.
… én pedig csendben fohászkodom, hogy a jó ötletek egyikében se szerepeljen fa kocka, konnektor,szúró-vágó szerszám vagy bicaj.

Kategóriák
alma meg a fája

Szuperhatékony

Talán ez a jelző illik leginkább erre a hétvégére. Szombaton este még elmentünk egy OBI- Metro körre, úgyhogy letudtuk a nagybevásárlást is (a végén már minden bajom volt), de lényeg a lényeg: az Eurovíziós döntő alatt már vígan pucoltam a zöldséget a Vasárnapi Nagy Feladathoz.
Ó, igen.
3,5 kg darált hús
1,2 kg hagyma
fél liter vörösbor
egy egész fej fokhagyma
2 liter paradicsompüré
1,5 kg sárgarépa
egy nagy zeller
fűszerek
Ragu. Hat órán át főzve, majd hűtve, zacskózva, fagyasztva. Ha csak kiolvasztom, jó ciabattába zöldséggel. Ha hozzáöntök egy jóféle hámozottparadicsom konzervet, akkor remek szósz tésztára. Ha besamellel keverem, akkor csak a lasagne lapok közé kell tenni, de sajttal a tetején isteni lesz a házi pizzán is.
Igen, Gergő születése utáni időszakra tárazok, és próbálom a lehető legjobban megkönnyíteni a saját dolgomat.
—————————————-
Ehhez persze kellett az is, hogy Medve teljesen kitakarítsa-kifertőtlenítse a régi fagyasztót, kipakolja a lenti spájzból a soha nem használt régi konyhaszekrényt, így most befért oda a fagyasztó, és egy nagy működés után már biztosan mondhatom: hűt, mint állat:)
—————————————–
Átutaltuk Gubanckára az előleget, megnéztük a friss képeket-videókat, majd egy kicsit felemás érzéssel megállapítottam, hogy sok esetben egy nő nem kap annyi figyelmességet, jó szót, kedvességet a szülés után, mint ahogy a tenyésztő beszélt az anyakutyával… A képen 2 hetesek a pockok.
————————————–
Alakul a mosókonyha is: már csak az új mosógép van benn, szépen apad a ruha halom is (csak mosom-csomagolom-szortírozom, adomány, kuka, szekrény), úgyhogy nagy a boldogság: kezd igazi mosókonyha formája lenni a történetnek. Még alaposan felsúrolom a csempét, elrendezem a polcon a tisztítószereket, és akkor oké lesz az is.
A mosással viszont nem volt szerencsém. Basszus… mindössze 3 percen át zuhogott az eső – az a fajta eső, ami a ragyogó napsütésen át támad, és még az eget sem homályosítja el. Arra azonban tökéletesen elég, hogy 3db tripla szárítón átnedvesítse a majdnem teljesen száraz ruhákat. Ehh….
————————————–
Barnusnak kész lett a szekrénye. Ezzel kellett volna kezdenem, akkora változást hozott:) Véééégre mindennek van helye, sok polc lett, így könnyen megtalál mindent, ezáltal ügyesen, EGYEDÜL tud öltözni. Óriási élmény, hogy alhatok még 3 percet, mert EGYEDÜL talál magának alsónadrágot és melegítőt, miután levette a pizsamát.
————————————-
A maradék rebarbarából szív alakú tortát sütöttem (pillanatok alatt elfogyott), ez volt a záróakkordja az Első Teraszon Elköltött Vasárnapi Ebédünknek. Leveshez nem volt hangulatunk (egy szép fehérbor levesnek számít? Ha igen, akkor volt:)), de a krumplipüré, spárgás-tejszínes-zöldborsós csirkemell és a rebarbarás torta osztatlan sikert aratott… 
————————————-
Holnap egész délelőtt amolyan kényszerprogramon leszek: Medve helyett nekem kell elvinni a kocsit a szerelőhöz (nem természetes a mosolyom), és amíg szerelik, addig
1., szórakoztatni Barnabást, ha nem megy bölcsibe, mert továbbra is szörcsög. Egy vicc egyébként, ami megy. Teljesen egészségesen adom be a gyereket a bölcsibe, hogy nehogy megfertőzze a többi gyereket. Más meg beküldi begyógyszerezve-lázcsillapítózva, atom fikával, arcüreggyulladással… és a gyerekem három nap múlva megint beteg lesz. Lassan azért nem jár ő bölcsibe, hogy az idiótább szülők nyugodtan kórházat-lábadozót csinálhassanak a csoportszobából. A dadus nénik kivannak teljesen, de meg van kötve a kezük: ha nem lázas a gyerek és nincsenek pöttyei, nem küldhetik haza, márpedig beantibiotikumozva-lázcsillapítózva pont kihúzza szegény kisgyerek láz nélkül a gondozási időt. Max bágyadt, mint a harmat és fekszik ide-oda.
Szóval szórakoztatni Barnabást, mert ha nem látok javulást, azért nem küldöm be, hogy egy nap alatt még rosszabbul legyen, aztán egyből a Heim Pálban nyissunk, mert rámegy az asztmás tüdejére… Ha jön velem, akkor fogalmam sincs, mi a búbánatot csinálunk másfél-két órán keresztül.
2., egyedül megyek és bemegyek a MOM-ba lődörögni. Vagy moziba. Vagy benn maradok a kocsiban, és kialszom magam, amíg szerelik:)