Hónap: 2018. szeptember

Holnapra mákos tészta és zöldségleves, venni és vinni kell ágyneműt (ultramenőt találtam), de nap akármilyet, hanem a fektetőre valót, lapos párnával, takaróval.

Barnus nagyon elveszett volt az első nap. És a második nap is, ami azt illeti. Nem érti, hogy miért nem csinálhatja tovább, ha még érdekli, nem érti, hogy hiába „van most benne”, most szünet van, és végképp tanácstalan, hogy miért nem írhatja meg a matek szorgalmit magyaróra alatt.

Édes drága, igyekszik okosan és figyelmesen alkalmazkodni a szabályokhoz, de most még ott tart, hogy hibát hibára halmoz és tegnap például oltári nagy veszélybe sodorta majdnem kinyírta magát, úgyhogy a Szent Első Napon úgy ordítottam a gyerekemmel, mint a sakál. Nem így képzeltem, hidd el, rettenetes volt.

Rosszul viselem én is ezt a nyüzsgést, a rengeteg szülőt, a smalltalkot, de remélem, nagyon remélem, hogy belerázódom majd és egyszercsak jóra fordul minden, én pedig túl leszek a zeneiskolai beiratkozáson,a könyvtári visszavitelen, közgyógyos papírozáson, tornaruha vásárláson…

A holnap már jobban alakul: Gergő rendesen reggel megy, ebéd után hozom el, csütörtökön meg már ott is alszik, és akkor Barnusért is csak délután megyek. A jövő hetem nagyon sűrű lesz, mert még Barnus szülői értekezletére el tudok menni, Geruszéra kedden már nem, mert friss lesz a sminktetoválásom, és nagyjából úgy nézek majd ki, mint egy ötvenes travi, úgyhogy Medve megy az értekezletre aznap. Másnap is úgy nézek majd ki, de akkor már nem tudom megoldani, hogy ne én menjek a kórházba szakorvosi vizitre Kolossal.

Hjajj.

Elég volt 2 nap itthon és máris tele a táncrendem: megbeszélések, szülői értekezletek, listák és pipálandók, különórák és „kitöltve-aláírva” papírok sokasága tornyosul előttem.

Mindketten intenzív vitaminkúrán vagyunk Medvével, szóval az erőnléttel és a teherbírással nincs gond, azonban van néhány dolog, ami minden nap előkerül / nagyon szeretném ha lenne /megrendeltem és nagy reményt fűzök hozzá, hogy megkönnyíti a napjaimat.

1., Egy gyönyörű zománcozott öntöttvas edény előkelő helyen szerepel az őszi kívánságlistámon. Az ikeában mindig van, a Tchiboban is elérhető, nekem meg jó szolgálatot tenne a kedvenc vegán boeuf bourguignonne-hoz (bazmeg ez a szó, kész…), a lassan összesülő lencsés és gyökérzöldséges ételekhez…

2., Bvlgari Omnia. Az eredeti. A klasszikus. A kávés. Nem, még nincs itt az ideje, majd októberben, amikor már csípősek a reggelek, de akkor majd nagyon. Itt ül a polcon, várja a sorát. Ilyenkor nekem még Cinema Festival d’Éte (teljes frencs infjúzsön van ma) játszik, ami pont annyira nyár végi, napsugaras, mint azt én szeretem, de már teljesen nélkülözi a friss, sós, vizes, lédús jegyeket.

3., A nagy befektetés. Pillanatok alatt gőzöli az inget, a gyerekek pólóit, ránctalanítja a len felsőket és az őszi kabátokat. Gyengéd a selyemhez, a gyapjúhoz, de elbánik a tweeddel is, a farmernadrág sem szenvedés vele, és gyönyörű. Aromaterápiás fedelébe mehet egy csepp vetiver és cédrus, ha Medve holmiját gőzölöm, és a kedvenc Sonnentor keverékemből, ha az enyémet. Barnabásnak és Gergőnek egy Panarom a kedvence, miért ne vihetnék magukkal egy-egy alig érezhető kis felhőben magukkal minden nap? Egy szó, mint száz, a menőségek menősége, és pont elfér a gardróbban, ráadásul egy deal keretéven hihetetlen jutányos áron jutottam hozzá.

4-5, Visszáru csere keretében jön ez a két gumicsizma: mindkettő Regatta, mindkettő szuper minőség és a burgundi első látásra szerelem lett, a fekete-piros bokacsizma meg tökéletes az őszi ruhatáramhoz, ami nem annyira mintás, mint a tavaszi-nyári.

6., Mindig mosolygok, mikor előveszem ezt a tollat: szülinapomra kaptam Mónikától és szebbé teszi a napjaimat. Ráadásul az új határidőnaplómmal olyan, mintha egyben rendeltem volna őket, mert tökéletesen passzol hozzá, nagyon stílusos, és valljuk be, sokkal jobban esik aláírni a fenistil csepp receptet meg az óvodai ki-viheti-el-a-gyereket papírt ezzel.