Szolfézs, furulya, úszás, pingpong. Ezek férnek be Barnus táncrendjébe ebben az évben, ebből aú úszás kötelező, a pingpong az egyik tesióra helyett van, illetve azzal egészül ki az órarend, de dönthet, melyik sportágat szeretné kipróbálni. A szolfézs és a furulya nem kérdés.

Gergő iskola előkészítő kiscsoportos komplex izére jár majd, kedden és csütörtökön: novemberben megyünk vissza a nevtanba, addig mindenképp kell neki a fejlesztés, mert -bár már sokkal jobb a mozgása – azért még mindig van lemaradás.

Kolos csak az idegeimre megy.

Ez a hét is roskadásig van tennivalóval: hála Istennek, gyönyörű az áru és nagyon fogy, csomagolunk, dobozolunk, számlázunk ezerrel, mellette lesz két szülői értekezlet, pénteken Barnusnak nagy, éves kontroll, szerdán egy fotózás, és szerintem nekem még van egy reflexológia időpontom csütörtökön, úgyhogy marhára nem fogunk unatkozni.

Kell az energia, de most még épp a szeptemberi “átállós” gyengeségemből jövök fel rengeteg vitaminnal, gőzölgő levesekkel, és sok pihenéssel.

Erőteljesen kezdett az ősz, egyáltalán nem hagyott időt gondolkodni, sitty-sutty eljött a hosszú nadrágok időszaka, én pedig villámgyorsan megfordultam a “jaj-nyár-maradj-még” utcából és elindultam a “helló-réteges öltözködés- és-töménytelen-mennyiségű -mandula-latte” sugárúton, hisztérikusan örülök a bokacsizmáknak, a sálaknak és tervezgetem az itthoni kirándulásokat: Lillafüred, Balafonfüred egész biztosan számíthat ránk.

Csoda lesz átmenni az őszi Szlovénián is (vagy pokol, ha épp esni fog), és mivel a kedvenc éttermünkben mindig szezonális alapanyagokból főznek, és tapsikoltunk a nyári menüsor láttán, mosolyogva mondta Ale, hogy várjuk ki a szarvasgombás rizottót, addig ne áradozzunk, hogy ilyet jót még nem ettünk, mert majd AZ lesz az. Szarvasgombás, fokhagymás, sütőtökös.

Hát, részemről indulhat az ősz.