Szerző: Ági

Kategóriák
otthonoktatás otthontanulás

Könyves wishlist otthonoktatáshoz és persze csak úgy is

Ha lenne újévi fogadalmam, talán az lenne, hogy sokkal tudatosabban állítom össze a „könyvtárunkat”. Még tavaly év végén volt egy olyan beszélgetésünk Medvével, hogy mennyire szuper lenne, ha csak olyan könyv lenne itthon, amit

  • olvastunk
  • olvasni szeretnénk
  • valami miatt fontos számunkra
  • szeretnénk, ha a gyerekeink számára elérhető lenne.

Így kerül sor nemsokára a nagy könyvespolc takarításra, aminek keretein belül már 3 thriller, 2 krimi, 2 kismama könyv (utáltam őket) és számtalan mesekönyv lelt új gazdára.

Mostantól elkezdem összegyűjteni azokat a könyveket (gyerekeknek, gyerekekről), amiket tényleg szeretnénk vagy szeretünk. Jöjjön az első kupac könyv, és mivel több kérdés is jött azzal kapcsolatban, hogy hol olvasok utána, ha elakadok, több kör is lesz, hovatovább annyi könyves vágyam van, hogy valószínűleg egy egész sorozat indul útjára ezzel a gyűjteménnyel.

A Kerek esztendő könyvsorozatot nagyon szeretem, szerintem ennél szebb átfogó még nem készült arról, hogy hogyan tudjuk otthon megélni a Waldorf óvodában is követett évkört – magyar módon, a mi néphagyományainkat is figyelembe véve. Nem mélyreható, nem elemző, nem magyarázó könyv, de belépésnek, kiindulásnak tökéletes, ráadásul csodálatosan szép. Az Ősz már jó pár hónapja megvan, ma megérkezett a Tél is, ha szeretnétek, szívesen írok majd róla külön is.

Világnak Virága: négyrészes sorozat, ebből a tavaszt szeretném elsőként megvenni. Egyszerre néphagyomány, szokások, környezetismeret, kalendárium, daloskönyv. Átfogó, napra lebontott ismeret, 6-14 éves gyerekeknek szól, illetve nem is annyira a gyerekeknek, mint inkább az őket terelgető szülőknek, pedagógusoknak, nagyszülőknek. Technika? Ének? Környezetismeret? Magyar nyelv? Minden.

Erre a Ringató cd-re azért vágyom nagyon, mert az idei ősz kedvenc dala van rajta. Ha annyi pénzem lenne, ahányszor elhangzott a „Sárkányparipán vágtattam” gazdag ember lennék. Nagyon.

A Tárgyi anyanyelvünkről semmit nem tudok,valaki ajánlotta, szívesen belenéznék, úgyhogy minnyá meghekkelem a rendszert és megnézem, bele lehet-e lapozni a neten.

A Waldorf pedagógia szerint az első év a népmesékről szól, ez pedig kiváló alkalom, hogy bővítsük a készletet. A Többsincs királyfira esett a választás, de majd még körbenézek anyukáméknál is, minden jöhet, ami népmese.

 

 

 

Kategóriák
mindennapok

Január

Holnap leszedem a fát,elteszem a díszeket, alaposan kitakarítom a házat és igazából ilyenkor indul el mindig az új év.

Huh, az előző kemény volt nagyon. Sokat tanultunk, nagyon sok megkérdőjelezhetetlen dolgot átértékeltünk, és ha most csak rágondolok az előttünk álló hónapokra, akkor egy szó jut eszembe: izgalom. Jó értelemben vett, pozitív, olyan remegősen futkározós izgalom.

A Jóisten az elmúlt egy évben folyamatosan olyan embereket rendelt mellénk, akik vagy azzal, hogy jót tettek velünk, vagy azzal, hogy nehéz döntései helyzetbe hoztak bennünket, segítettek eljutni oda, ahol most vagyunk. Olyan, mintha egy óriási túrán vettünk volna részt: csontig fagytunk, bőrig áztunk és felperzselt a Nap,  volt nagyon kopár a táj és nagyon meredek a hegy, de ezt mind végig kellett járnunk ahhoz, hogy megérkezhessünk.

…

Emlékszem, régen voltak golyós türelemjátékaim: egy átlátszó műanyag lap mögötti labirintusban kellett a golyókat a labirintus közepébe / a macska szeme helyére / a kincses ládába terelni. Az volt a legnehezebb, amiben több golyó is volt, mert egy golyót még pályára állítasz ugyan, hogy bejárhassa a maga útját, na de hármat-négyet már nagyon nehéz. Újra és újra az elejéről kell kezdeni, és van, hogy a már sínen lévő kettőt, sőt, hármat is ki kell mozdítani, mert a negyedik még mindig nem találja az irányt. Ilyenkor próbálod így, próbálod úgy, majd összerázod, és az a pillanat nagyon szar. A MAJDNEM MEGVOLT. A majdnem azonban nem elég, mert négy golyó van, és mind a négy egyformán fontos.

Feladtam munkát, státuszt, szabadidőt. Medve is küzdött munkával, apasággal, éjszakázással. Gergőnek nehéz volt a „műanyag” bölcsis beszokás, ennek következtében a mézeskalács házikós családi napközinél is sakkozni kellett a napokkal, hogy mennyit bír el jó szívvel. Barnabás pedig… talán neki volt a legnehezebb ez az elmúlt 3 év, őt viselte meg a legjobban ez a kés élén táncolás, az ő lelke sérült a legjobban.

Újratervezés. Újratervezés. Újratervezés.

Egy pillanat volt, tényleg csak egy. Mintha harangot kongattak volna a fejem mellett, vagy trombitával a fülembe fújtak volna közvetlen közelről olyan volt az az egy szívverés. BUMM.

MOST ÁLLJ MEG. Ne mozdulj, ne remegj, még a levegőt is tartsd benn, és óvatosan nézz körbe. Mindenki pályán van. LASSAN INDULJ. Hihihi, igen, határozottan mindenki a pályán van, és akkor most nincs más hátra, mint elindulni, de vigyázz, törékeny, nem kell loholni.

………

Olyan, mintha Apu hangját hallanám játék közben: ne siess, ne kapkodj, figyelj oda.

Az iskolát elkezdtük intézni, de a tanulócsoport kérdésében még nem döntöttünk. Barnabás itthon tanul majd, de Gergő marad a csanában, és utána valószínűleg óvodás is lesz.

Nem rendeltem meg semmilyen tanmenetet egyelőre, nem iratkoztam be egyetlen webinarra sem, helyette olvasok, jegyzetelek és témákat csoportosítok nagyjából a Waldorf tanmenetet alapul véve.

Nem hagytam abba a munkámat és nem is szeretném. Medve dolgozik, de tudatosan figyel, hogy az esti fürdetésnél ő legyen a kalózkapitány.

Most ez ilyen csendes. Csendes, fehér, hideg és burkolózós. Gyapjú mellényt rendelek a gyerekeknek. Elő kell fizetni a másik kukára is, hogy folytathassam a lomtalanítást – így a leghatékonyabb, mert csak kiviszem, elviszik a felesleget. Fotózgatom a felesleges tárgyakat, könyveket, hátha megveszi valaki, mert van, amit sajnálok kidobni, postázni meg nem éri meg. Teljesen felhagytam a menütervezéssel, mert amióta a Zsámboki Zöldségdobozt rendeljük, mindig ahhoz igazítom az étrendünket, így mindig friss, ízes, biodinamikusan termesztett Demeter zöldségeket eszünk. Tegnap paradicsomos káposzta volt mazsolás rizzsel – ne döbbenj meg, orbitálisan finom volt!!, ma pedig kölest áztatok, mert megsütöm a hamis túrótortát.

Igazából nem történik semmi extra, mégis a föld alatt, teljesen láthatatlanul mozognak azok az erők, amiknek mozogniuk kell ahhoz, hogy majd jókor, a megfelelő időben elindulhasson az élet.

 DSC_0010

Kategóriák
otthontanulás

Még mindig jönnek az otthonoktatós kérdések

Elsőként az, hogy miért nem marad már most itthon Barnabás?

A válasz egyszerű: mert így látom jónak. Nagyon sokat tanultam az új óvónénitől és most még jó helye van a gyereknek, abban azonban tökéletesen biztos vagyok, hogy nincs még egy év a történetben. Szeptembertől (azaz már nyártól) kezdjük a sulit.

Mit mondasz majd neki, hol lesz évnyitó?

Nem tudom még, hogy hogy alakul, de valószínűleg valami nagyon ünnepélyes dologgal indul majd az „iskola”,kap hátizsákot, amivel a tanulókörbe megy majd (jelzem, ott is lesz évnyitó), kap tolltartót,krétákat, ceruzát,lapokat, füzetet. A nagy, komoly dolog az lesz, hogy beiratkozunk a városi könyvtárba, lesz saját olvasójegye! Az is ad egy elég határozott keretet az évnek, hogy a nyári szünet után elindul újra a néptánc és valószínűleg barkácsszakkörre is jár majd, mert szerintem nagyon fontos, hogy meg tudja élni a kortárs fiúközösségben létet is.

Pont ez a jó az otthonoktatásban egyébként, hogy úgy mehet különórára, szakkörre, sportolni, hogy neki az a fő műsoridő, úgyhogy amit csak szeretne, kipróbáljuk, aztán meglátjuk.

Miből fogsz tanítani?

Leginkább nem miből,hanem kit. Nem könyvet, nem módszert, nem tananyagot, hanem gyereket. Ezt Anyukám fogalmazta meg ilyen szépen, és azóta is elmosolyodom, mikor erre a mondatra gondolok. Az is eszembe jutott, hogy kicetlizem a hűtő ajtajára, hogy örökre bevésődjön.

Ezt meg lehet csinálni Magyarországon?

Persze. Szülőként szíved joga, mégcsak meg sem kell indokolnod, hogy miért döntesz így. A gyámügy általában csak akkor jelentkezik, ha felmerül a reális veszélye annak, hogy nem tanul semmit a magántanuló. Ott, ahol hemzsegnek a tanárok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok és van egy nélkülözhetetlen tudást hordozó sminkes( 😀 )a családban, szerintem ki sem jönnek.

Lesz bizonyítványa Barnabásnak?

Igen, természetesen.

Miért választottátok ezt?

Önként és dalolva. Ez volt a legjobb válasz a mi gyerekünket, családunkat, életvitelünket és lelki-testi jólétünket tekintve. Soktényezős helyzetre kerestünk lehetséges megoldást, és most nagyon úgy érezzük, hogy jó úton vagyunk. Ezzel együtt nem gondolom, hogy ez minden gyereknek jó lenne, megfelelne, örömöt és boldogságot hozna. Sok „otthonoktatós előny” játszi könnyedséggel megvalósul, ha remek iskolában motivált és szelíd, kedves tanítót kap az a kis elsős, és persze ha ő maga sem lóg ki nagyon a sorból.

—————————————————————–

Mutatok kettő olyan könyvet, ami nagy segítségünkre volt a döntés meghozatalában. Mindkettő waldorfos körökben ismert elsősorban, és túlzás nélkül állítom, hogy zseniálisak. Ha játszanál az otthonoktatás gondolatával, mindenképp javaslom mindkettőt, nekem tökéletes magabiztosságot adott, hogy jó úton járok.

1170513_1039944099380196_1784411211_n

1516998_162881027409198_1166413166_n

A harmadikkal a férjem állított haza, ő úgy száll majd be ebbe az egészbe, hogy kertet építenek, vetnek,ültetnek, gyomlálnak, metszenek.

12393820_674045056070055_1813979275_n

Lementettem a 2014-ben hatályba lépő rendeletet, hogy MIT és MILYEN ÓRASZÁMBAN tanulnak majd a gyerekek, ezt megosztom itt is:

image

Tehát egy délelőtt a kertben bőven kimeríti a környezetismeret, technika/életvitel/gyakorlat és a testnevelés és sport óraszámait…

 

 

Kategóriák
mindennapok

Hát, helóbeló az új évre is.

Nektek hogy telt? Nekünk házkereséssel. Becsípődött a költözésbogár.

Várj, elmagyarázom.

Óriási házban lakunk. Egy nagyon szabdalt-tagolt, két részre osztott, szerencsétlen elrendezésű házban.

A nappaliban dolgozunk. A konyha kicsi, rumlis. A gyerekszoba a hálónkhoz képest fényévekre van, ráadásul össze-vissza futnak a vízerek a házban, olyannyira, hogy konkrétan sakkozni kell, hogy hova kerülhet ágy és mi az a terület, ami hosszabb tartózkodásra (ülőmunka, alvás, tévézés) alkalmatlan.

Szó szót követett, az ingatlan.com-ot követett, az autókázást és az egész egy többórás sétálásban és gyönyörködésben csúcsosodott ki.

Olyan volt, mint egy házasságtörés.

Szép volt, nagyon vonzó és egy pillanatra csodás volt eljátszani a gondolattal, hogy valahol újra lehet kezdeni, nem kell a falakkal sakkozni, kompromisszumot kötni és nap mint nap szembesülni azzal, hogy valami nem sikerült.

Lesöpörni mindent, teljesen a hátunk mögött hagyni a múltat és ellovagolni a napnyugtába… szó szerint.

Aztán a gyomortájon síró kis citrom, a sírásra görbülő száj és az a sziklaszilárdnak tűnő dolog, hogy ebben az épületben megtaláljuk a tökéletességet, teljességet egy pillanat alatt döntöttek helyettünk: maradunk.

Maradunk és átépítünk. Máshova a konyhát, a hálókat, a nappalit, a bejáratot. Tetőcsere, szigetelés, ablakcsere.

Kályha.

Medve már a méricskélésnél tart, kőművest, asztalost keresünk.

Pár dolog, amit az évek során megtanultunk, és most másképp csináljuk majd (mondom, hely bőven van. Pénz… na az már más kérdés…:))

  • nem elég egy fittyfasznyi előszoba. A legtöbb konfliktusunk abból adódik, hogy nem tudunk rendesen „megérkezni” és „elindulni”, libasorban tötyörgünk, tárva-nyitva az ajtó, és mire mindenkinek jut hely felvenni a kabátot, sálat, csizmát,kesztyűt, néptánc cuccot, ebédes kosarat, innivalót,váltóruhát, táskát, laptoptáskát, soroljammég? na addigra valamelyikünkre (vagy mindenkire) rámelegedett, beleizzadt, levette. Továbbá nincs helye, nem fér oda, széthordja,megrágja a kutya. Egy egész szobányi lesz a megérkezős tér – ha hosszában nem is (a végében egy kamra méretű hely már más funkciót kap-meglepő módon kamra kesz), de széltében biztos. Rendkívül megkönnyíti majd a mindennapokat.
  • Nagy lesz a konyha, sokkal nagyobb, mint volt. Cserébe lemondunk a világos, tágas, kényelmesen öltözős gardróbról, és az ikeás gardróbszekrények a régi előszobába mennek majd. Ott pont annyi hely lesz, hogy be lehet majd sétálni, de nem az a flancoskodás és szuperparádé, mint ami eddig volt.
  • Egyedül a gyerekszoba marad a helyén, de jóval nagyobb lesz: majdnem kétszer akkora,mint volt. Ez szerintem nagyon szerencsés, mert ha nagyon külön akarnának lenni majd később, akkor mindegyiknek jut egy-egy nagy ablak. A galéria a gyerekszobába kerül majd, máshol nem lesz helye, de ott nagyon klasszul működik majd, csak nagyon alaposan kell felszerelni.
  • Újdonság lesz, hogy lesz külön mosókonyhám: a mostani konyhához tartozó kamra helyén lesz a tisztítószeres-porszívótárolós, mosós helyiség, így a nagy fürdőszoba teljesen felszabadul a rendezett ruhahalmaz földre dobált, hegyekbe halmozott, három szennyes tartón túlfolyó mosatlan szörny alól.Most mit szépítsem, na? Egyébként nem tudom, hogy ez hogy lehet. A szó legszorosabb értelmében vedd, hogy minden. álló. nap. megy. a. gép. Egyszerűen nem értem.
  • Valószínűleg lesz igazi, nagy, masszív konyhaszigetem. Nekem nem annyira fontos, Medve van érte megőrülve, merthogy az praktikus, meg minden. Nekem mindegy. Minden áldott nap minimum 3x, de inkább 5x főzök, szóval nincs az a konyhai kütyü/felület/eszköz/trükk, ami ne jönne jól.

Folyt. köv. 🙂

Kategóriák
mindennapok

2016

Kedves 2016!

Rajzoljunk a hóba. Tegyünk ki madáretetőt, nézzük meg, ki szállnak le csipegetni. Tervezgessünk kertet. Rajzoljunk, dúdoljunk, süssünk fánkot és űzzük el a telet.

Nézzünk hóvirágot, utazzunk el Csehországba. Húsvét minden mondandóját éljük meg, éljük át. Állítsunk májusfát, zöldüljön a kert, legyen minden virágba borulva, kacagjunk sokat. Legyek 35, Gergő 3, legyen meg a 3. évem, mert utána már csökken a kockázat, csökken a veszély. Hozz nekünk Balatont. Hozz mezítlábas Tihanyt, bicajozásokat, Pannon Csillagdát, Dörgicsét.

Hozz szerelmet, hozz életet minden sejtembe, hogy újra NŐ legyek, ne csak túlélő. Hozz szabad lélegzetet, büszke tartást, kacérságot. Ha már itt tartunk, hozhatnál egy nem C&A-s melltartót is.

Hozz krétákat, papírt, radírt. Hozz könyveket, évnyitót, békés olvasgatást a teraszon.

Hozz békét a gyerekek között, hozz szeretetet, szüretet, kalandokat.

Hozz békés belélegzést, almaszószt és erőt a hibáink felismeréséhez, legyőzéséhez.

Hozz lámpást, fényt, újjászületést.

Adj tartalmas időt, egészséget mindenek felett, és add, hogy maradjunk, maradhassunk egymásnak.

Kérlek vigyázz a fiúkra is meg rám is. Kedves 2016, szeress bennünket.

Hálásan köszönöm,

 

Ági

Kategóriák
mindennapok

Kisebb-nagyobb feladatok

Az egészen apró, tinglitangli semmiségektől a nagy, révedős elmélkedésig mindenféle feladatot kaptam az elmúlt időszakban.

 

1., Mondd meg, mi a legjobb szempillaspirál rövid pillákra?

Clinique High Lenghts Mascara

clq_6PL501_402x464

2., Mit főzzünk ebédre ma?

Frankfurti levest, bio pulykavirslivel.

3., Nyuszkó, átveszed a kávéfőzőt, ha hozza a futár?

Át.

P023122

4., Minek van ilyen gyógyszertári köptető szaga?

A samponomnak. Szokj hozzá, mert marad. (Csodát csinál a hajammal.)

 

Khadi_ayurvedikus_sampon_neem-500x500

A nagyokat saját magamnak tettem fel, és jó hosszú időt hagytam magamnak, hogy őszintén átgondolhassam a válaszaimat. Semmi értelme becsapni magam, hazudni, áltatni.

  • Vágyom-e arra, hogy ennyit legyek a gyerekkel?
  • Akarom-e, hogy a saját ütemében fejlődjön, megrémülök-e attól, hogy a hagyományostól eltérő úton megyünk?
  • Van-e annyi tárgyi tudásom, hogy nekivágjak a tanításnak/együtt tanulásnak?
  • Kínálok-e elegendő társas együttlétet, kortárs szocializációt, ingergazdag környezetet Barnabásnak?
  • Mi az, amiben többet és mi az, amiben kevesebbet kap így?
  • Mi lenne, ha újra beteg lennék, hogy oldanánk meg?
  • Találok-e MAGAMNAK hasonszőrű társaságot? Szülői közösséget, támogatói közeget, inspiráló embereket?
  • Félek-e valamitől/bármitől annyira, hogy visszaforduljak az úton?
  • Felismerem majd, ha esetleg vissza kell fordulnom?
  • Jót teszek-e a Barnabásnak, Gergőnek, Medvének, a családunknak?
  • Meg tudom-e tölteni felsőbb tartalommal, élettel és szellemiséggel az évkört, vagy ehhez feltétlen intézményre van szükség? Az ilyen-olyan ünnepek megéléséhez a családon kívül van-e közösségünk?

Mindent átgondoltam, mindent megfontoltam.

Megkérdeztem tüzetesen,minden apróságról Medvét is, türelmesen válaszolgatott,majd a végén kibökte, hogy ő az első felvetésnél tudta, hogy

  • így helyére kerül minden és mindenki a családunkban,
  • a gyerekeinknek király gyerekkora lesz
  • nagyszerűen megoldom majd a felmerülő helyzeteket
  • de mindezekre azért válaszolgatott ilyen türelmesen, hogy érezzem a törődést és ne rinyáljak.

Aztán adott egy csókot, és közölte, hogy a családtól Karácsonyra kapott pénzből lefoglalt egy kuponos szállást.

 

 

 

Kategóriák
mindennapok

Piros labda

Megint összekülönböztünk Medvével. Ez a nyolc, együtt töltött évünk alatt nem az első, nem is az utolsó, de ez volt konkrétan az a veszekedés, amikor bepisiltem. A nevetéstől.

Szó szót követett, és mikor már mindent egymás fejéhez vágtunk és totálisan kifogytunk az érvekből, akkor azt mondtam Medvének:

-Figyelj, te kos vagy,oroszlán aszcendenssel. Ha piros labdát vársz, és látsz egy papírdobozt, amiben nem tudod mi van, akkor is rávágod, hogy ebben PIROS LABDA VAN. Ha nem, akkor is. Összehajtod, befested, belerúgsz, bármit megteszel, hogy az, ami onnan kijön, az PIROS LABDA legyen. Mert ANNAK KELL lennie. Mert TE úgy akarod. Pedig nem piros labda, hanem valami egészen más.

Medve felpaprikázta magát. Pipskedett, majd affektálva megszólalt:

– Jaj, jaj, egy piros labda. Jaj, nekem ez túlontúl KÉZZELFOGHATÓ, reális. Jaj, jaj,én rák vagyok, rák aszcendenssel, nekem egy piros labda ne tolja ennyire az arcomba a PIROS LABDA MIVOLTÁT, nekem ez offenzív, mélységesen bántó. Nem, ez nekem érzelmileg túl sok, át kell gondolnom, de már késő, már átjárta a szívemet a metsző hidegség. Mindegy. Talán ha másképp nézem. Ha pirosas alkonyi pírnak nézem, vagy hunyorogva egy almának. Vagy olyan, mint egy aranyos kis madárkának a piros bogyós elesége, de ó jaj, brühühühü, ez NAGY, ez MEGAKADNA a torkán,és a kismadárjéggé fagyna. Kis teste élettelenül heverne a HIDEGBEN,brühühühü, úgyhogy legyen inkább pajkos,játékos gömb, a fóka orrán, a cuki, édes kisfóka orrán, akit a gonosz,kizsákmányoló emberek rabságban idomítanak, Te Medve,nem tudod az állatvédők számát? Ez nekem ÉRZELMILEG túl sok… Én egy rák vagyok…ezt át kell gondoljam. Ízlelgetnem kell a piros labda szubsztanciát…nekem ez túl gyors…..

Kategóriák
otthonoktatás otthontanulás

Konkrétan özönlenek a kérdések, párat kiragadok

  1. Mit szólt a család? – Nem kértünk engedélyt, csak közöltük, hogy így döntöttünk, és cs-o-d-á-l-a-t-o-s-a-k voltak egytől egyig. Érdekes, hogy egyedül Apa rémült meg, rajta éreztem, hogy szinte talajt vesztett, de ez kemény egy napig tartott, délután már arról kezdett beszélni, hogy ő mit tudna bevállalni… szóval szinte túlcsordul a szívem, annyira klasszak.
  2. Akkor lesz egy iskola-szobátok? Nem. Leginkább azért nem, mert erősen az unschooling irányzattal kacérkodom, terveink szerint waldorf epochákban tanulnánk, beszélgetve, összebújva, együtt gondolkodva, így egyelőre úgy gondoljuk, hogy vagy a jócskán kibővített konyhában kapna helyet a tanuló tér, vagy a cserépkályha mellett lenne egy kis zug, és a padkán beszélnénk meg az élet nagy dolgait. Szerintem egyébként három dolog alapvető: legyen fény, legyen egy kényelmes íróasztal és legyen egy kis tábla, ahova írni, jegyzetelni, előrajzolni tudok.
  3. Hogy lesz a gyereknek tesiórája? -Sehogy. Néptáncra és úszni jár majd, ugyanígy énekóra sem lesz: én folyamatosan énekelek,a gyerekek rengeteg dalt, mondókát ismernek, és remélhetőleg felveszik a zeneiskolába is. Édesapám zenész, így nem áll távol tőlünk a gondolat, hogy valamilyen hangszeren játsszon a Barnabás.
  4. Kimarad az iskolai ünnepekből. – Ki.
  5. Milyen gyakran kell vizsgáznotok? – Egyelőre úgy fest,hogy fél évente.
  6. Nem félsz, hogy megunod? -Hah. Maradjunk annyiban, hogy ez nem rólam szól, hanem Barnusról. Valószínűleg lesznek iszonyatosan nehéz időszakok.
  7. Könnyű nektek, megtehetitek. – Az, bazdmeg, nagyon könnyű.
Kategóriák
mindennapok

Eldöntöttük: otthonoktatunk szeptembertől.

Bújj-bújj zöld ág, zöld levelecske, jövő szeptembertől itthon tanul ez a gyerekecske. Sok örömteli és nagyon fájdalmas oka van, hogy így döntöttünk, de eljutottunk idáig: nem. nem. nem.

Nem lesz felvételi, nem lesz iskolakezdés, nem lesz iskolatáska, nem lesz hajnali kelés.

Heti ritmus lesz, kiszámíthatóság, állandóság. Tanulócsoport, zeneiskola, néptánc. Barátok, közösség, otthontanulós összejövetelek.

Sport, mozgás, fejlesztés. Természet, hagyomány, kirándulások. Látogatás más otthonoktatós családnál (egy bakonyi tanyára kaptunk meghívást -már most!) és persze jönnek hozzánk Füredre: megyünk a Koloskába gyógynövényt szedni, kirándulni, vitorlázni. Iskolaidőben. Botrány 🙂

A sok „mi lesz ha”,”de ez hülyeség”, „hogy fog ez menni” után döntöttünk, és bár nem látjuk az új végét, minden egyes lépésnek mosollyal fogunk hozzá. Összeérnek a szálak, a lehetőség adott, a gyereknek mindenképp ez a jó, szóval… belevágunk.

 

 

 

Kategóriák
mindennapok

Karácsonyi vegyes vágott :)

Minden bajjal-idegeskedéssel-zsörtölődéssel együtt messze ez volt a legszebb karácsonyunk evör.

Szerintem ez soktényezős dolog,meg is próbálom összeszedni:

  • nem szorítkoztunk 3 napra. Egy hete ESSZÜK a mákosat, a diósat, agyömbéres-mézeset, isszuk a forralt bort, hallgatjuk a zenét.
  • másnap együtt volt a nagycsalád, csak a tesómék hiányoztak meg Apa és a felesége, Évi
  • olyannyira átjárt a szeretet (meg a telihold? menstruáció? nemtudommi), hogy mikor megjelent Apa 23-án, annyira megrémültem, hogy nem jön csak jövőre, hogy csomagolatlanul, a zacskóból kihúztam a meglepetését, odaadtam a nappali (!) közepén (!), aztán két napig ezen sírtam, hogy mekkora prosztó vagyok. Annyira hiányzott 24-én, hogy szó szerint takonnyal sírtam, hogy nem lehet velünk, és hogy mennyire hiányzik, és… szerintem ez klassz. Klassz, hogy igazi hiányérzetem volt, hogy vágytam arra, hogy együtt lehessünk, mert szart sem ért nélküle a fenyőfa, meg semmise. Nagyon szeretem. Bónuszként elmondható, hogy ez a kétnapos ámokfutásom roppantmód szórakoztatta a férjemet, ő sírva röhögött rajtam és nem győzte tölteni nekem a pálinkát.
  • totál átléptem a határaimat, a családi banzájra egy kis kókuszzsírban konfitált mazsolás kacsamájjal és metélőhagymás blinivel, illetve egy durván finom diótortával készültem. Semmi mással.
  • kevesebb volt az ajándék, mint valaha. Így is rengeteg dolog volt a fa alatt, de két napra elosztva, így a gyerekek JÁTSZOTTAK a kapott játékokkal, nemcsak széthajigálták. Nagyon beváltak a kis zsákok is, amiket varrtam, tulajdonképpen olyan 80%-kal csökkent a papírhulladék. Jövőre még sokkal jobbak leszünk 🙂
  • elmondhatatlan segítség, hogy Apa felesége, Évi, tökéletesen tud a mi szabályaink szerint sütni, és egy akkora adag sütivel küldte át Apát 23-án, hogy egy ikeás szatyorban fért csak el. Mondom ikeás szatyor. Mondom tele.

1d9b1ea0bcfed3923cd8314208392da5
Gergő és a halászlé. Kétpofára ette! Ádám olyan halászlevet főzött, hogy másnap halkocsonyaként vette ki a hűtőből. Kár, hogy én a szagától is rosszul vagyok…. 😀

 

702940_922682241134259_1069679787_n

Na ez az egyik Évi-süti. Édes krémes, kakaós, puha, kicsit ragacsos. Mennyei!

12399278_922682184467598_1125722385_n

Tényleg a szeretet ünnepe. Legalább 3 blini szív formájúra sikeredett.

12404464_922682534467563_2078619164_n

A gyerekek terítettek. Gyűrött volt a terítő, nem ünnepi a tányér, Micimackós a kanál és kisautók voltak az asztalon. Életemben nem láttam még ilyen szépet.

12404639_919104498158700_248720493_n

Barnabás néptánc előadása még múlt szombatról. Ő a legelső, pont nem látszik az arca, de a leglényegesebb dolog mégiscsak a képen van: a c-i-p-ő. Ez a szép cipője, a táncos cipője, a legdrágábbkincs cipője, kézzel tisztogatta, fényesítette, hogy RAGYOGJON majd a fellépésen.

12431772_922682227800927_645430168_n

Évi-süti, szépen csomagolva.

12434618_922682211134262_536933912_n

Ez Ági-süti :), körtés-gyömbéres GM, tejmentes, cukoroptimalizált finomság, kávé mellé tökéletes.

12434693_922682651134218_1262546938_n

A kacsánk. Nagyon sok fokhagymás-mézes-balzsamesetes lakkot kapott, kókuszzsírral kentem be és… szerintem nem kell részleteznem, hogy mennyire pirosra sült:) Mintegy 5 órán át sült, viszonylag alacsony hőfokon, először egyedül, aztán a Zsámboki  Biokert karácsonyi zöldségdobozának a (jelentős) tartalmával.

12435647_922682327800917_335520402_n

Nagyon megszerettem a Sonnentor termékeket. Ebben a lábosban fehérbor, bio mandarin, gyömbér, és ugyancsak bio hársméz van, meg a Sonnentor forralt bor teája.  Na ehhez meg Anyu szintén „kotta szerint” készülő bejglije,szaloncukra, trüffelje volt zseniális. Fotózom hamarosan, ha marad 😉