Szerző: Ági

Recept, napi dühöngés,

1., Recept, ami annyira finom, hogy le kell írnom, el ne felejtsem.
Pucolj meg egy ÓRIÁSI fej zellert, majd vágd kockákra. Három nagy jonagold almát szintén apríts kockákra. Igen, fontos, hogy jonagold legyen.
Egy serpenyőben forrósíts egy bő kanál kókuszzsírt, szórd rá a zellert, nyomj hozzá 3 gerezd fokhagymát és pirítsd meg, majd tedd rá az almakockákat. Egy egészek kicsi gyömbér is mehet rá, úgy fél teáskanálnyi, meg persze só, sok só, de a jobbik fajából: csak a parajdi vagy a himalája só jó, jódozott semmiképp nem lehet.
Tettem rá egy kevés fagyasztott petrezselymet is. A szárítottat nem szeretem, nekem annak széna íze van, de arra eléggé rákaptam, hogy a fagyasztómban legyen mirelit apróra vágott fűszernövény. Egy óriási csomag talán 4-500 Ft a Metroban, nagyon kiadós. Felöntöttem úgy 2 deci vízzel, majd megvártam, míg a víz elforr. Na jó, nem teljesen, egy kis szaft maradt alatta.
Mazsolás-fokhagymás AAAAA basmati rizzsel ettük, valami brutálisan finom volt.

………………..

2., Napi dühöngés: a hócipőm tele a fundamenta lakástakarék telefonos ügynökeivel. Nem, nem a kedvessel, hanem a reszelős hangú tetügörény fingfejű értetlen kurvapicsával, aki nem érti, hogy köszönöm, nem. Visszahív.

Tény, hogy sokkal jobban magamévá kellene tennem azt a mondást, miszerint

„Alaposan válaszd meg a csatáidat. Néha fontosabb, hogy nyugalmad legyen, mint hogy igazad.”

…………………

3., Befejeződött egy megbízásos munkám, és hála az égnek (meg a befektetett rengeteg munkának), közel 40%-os növekedést értünk el. Csodálatos, hogy a megbízó sürget, hogy ugyan adjam már le a számlát, hogy mihamarabb rendezhesse, és hogy hű meg ha, meg köszöni, meg hogy igazi örömmunka volt. Az volt:)

…………………

4., Tegnap Medve beállította a kerámia kemencét, most valami életvédelmi kapcsoló (van ennek valami szakszerű neve, de ha agyonütsz sem jut eszembe) után rohangál.
Eszembe jutott: FI relé.

…………………

5., Újra elővettem a Mucha hímzésem, egész jól haladok vele.

…………………

6., Szerdán próbanapra megyünk a Waldorf családi napközibe Gergővel.

………………..

7., Medve beadta a derekát, sőt, ő mondta: zöld lesz a bejárati ajtónk. Nem terveztük, hogy átfestjük, de mivel most eszébe jutott, nem ellenkezem:)

………………..

8., Olyan hideg van, hogy elpakoltam a farmerkabátot és a vékonyabb bőrdzsekiket is, sőt, már a széldzseki is kevés. A tollkabát még várat magára, de a szövetkabátom előkerült… Még szerencse, hogy ma délután már nincs hivatalos dolgom, nem kell mennem sehova. Medvének állítom össze a kiváltani való recepteket (calcimusc és társai), készítek egy nagy adag zelleres almakrémet (üvegekbe, kamrapolcra, télire), meg főzök házi mustárt. Kíváncsi vagyok, állítólag ég és föld.

Kategóriák
Egyéb

Válaszok:)

Diéta, szakácskönyv: igen, ez mindenkinek jó. Annyi a különbség, hogy aki cukorbeteg, annak a ch-t számolni kell, de ugyanazokat a dolgokat kell ennie, mint azoknak, akik nem cukorbetegek.
Szakácskönyv: haha, mindenki azt hiszi, hogy ez szakácskönyv az két perc, de nem. Első körben el kellett dönteni, hogy kiket kik vállalják fel az ajánlást: nem kis hatalmi harcok voltak, azt kell mondjam.
Borzasztóan megviselt, hogy felnőtt emberek mit össze nem kardoskodnak egy ajánlásért, nagyon nehéz időszak volt.
Furcsa lenne, ha mindenféle orvosi ajánlás nélkül menne ki egy ilyen könyv, és én ebben nem értem be akárkivel: azt szerettem volna, ha senki nem tolakodik oda utólag, csak olyan, aki fogta a kezem végig és benne volt nyakig a munkában.
Nagyon sokat változott, szigorodott a diéta a kezdetekhez képest. Pont most gondoltuk át, hogy nagyjából 30%-ban mást eszem, mint ami eredetileg a diétában volt: egyszerűen nem bírtam el bizonyos alapanyagokat, amiket aztán meg kellett tanulnom kiváltani, ez viszont alapjaiban borított mindent.
Jelenleg úgy néz ki, hogy áprilisra meglesz, de azt figyelembe kell venni, hogy ez gyakorlatilag karitatív munka: gyakorlatilag egy fillért nem keresek rajta, max annyit, hogy amennyibe az időm kerül, úgyhogy a többi munkám mellett azért ez nem egyszerű feladat, de csinálom, csinálom, immár az új rendszer szerint.

Agyagozás: eléggé meg vagyok valósulva, úgyhogy nem hobbinak szánom, szeretnék egy fazekas műhelyt.

Mosószer: egy egész vanish szappant le kell reszelni (ez kb 5 perc). Egy óriási lekvárfőző fazékba fel kell tenni úgy, hogy bőven ellepje a víz a reszeléket. Ha felolvadt, akkor teljesen felönteni vízzel, ebbe megy egy poház bórax és egy pohár mosószóda. Ezt kell kb 10 percig főzni, aztán elzárni a gázt. Botmixerrel úgy 3-4 óránként átmixelni, és folyamatosan engedni fel vízzel: ilyenkor már érdemes két lábasba szedni, hogy lehessen öntögetni hozzá a vizet. Teljesen sűrű lesz, mint valami zselé vagy kocsonya, vagy vaj, ettől nem kell megijedni, hanem higítani, bormixerrel lazítani egészen a mosógél állagig.

Mammográfia: kemény. Ultrahangra menjetek, az gyorsabb. Ha nagy gáz van, az is mutatja.

Esernyő: a férjem kocsijában van, majd mutatom, ha megjön.

Új hír: a gyerekek egy szobában szeretnének lenni. Egy szobában aludni, játszani, és ennek mi sem látjuk akadályát: waldorfos lesz mindkettő, szóval nem lesz itthon orrfolyásik házi feladat meg este 8-ig tanulási idő, úgyhogy… miért ne? Most pedig megyek inspirációt gyűjteni. Irány a Pinterest.

Kategóriák
Egyéb

Elszaladt ez a hét, de

rengeteg fontos dolog történt:

1., megvan a korongozó gép. Megvan, itt van, ipari, köszöni szépen, csak el kell vinni egy egyhónapos túrára: ha minden jól megy, úgy kapom vissza, hogy jobb lesz, mint újkorában.

2., … és amit aztán nem hittem volna, de sikerült: megvan a kemence is. Kemence. Itt van, már a pincében van, ha minden jól megy, akkor szombaton próbaégetés.

3., A petefészek cisztáim nincsenek. Konkrétan nincsenek. Sitty-sutty, okosan-ügyesen elmúltak. Örülünk.

4., Először használtam a csodálatos, őzikés esernyőmet! Akkora, hogy ha a két fiúcskával megyek, mindnyájan elférünk alatta:)

5., Anyukámék 3 hete tartják a diétát, úgyhogy most már közösen ötletelünk kaja ügyben.

6., Gergő tör-zúz.

7., Barnabás lehiggadt, neki nagyon bejött ez a Waldorf légkör.

8., Apukám a legnagyobb szuperhős a világon. Miért? Mindenért.

9., Főztem mosószert, kábé 1000 Ft-ból most van vagy 15 liter mosógélem – ezúttal narancs illóolajjal készült és nem egy nagy truváj.

10., Rászoktunk a hangoskönyvekre, szuperek vannak! Barnus kedvence a Sárkányos Mesék, Gergőnek pedig a Pom-Pom meséi. Azaz fom-fom.

11., Gergő kapuncinak hívja a kapucnit.

Na, miről írjak bővebben, mi legyen a sorrend?

Kategóriák
Egyéb

Ezeket könyvjelzőztem a Facebookon:

1., Aromaterápia és orvosi minőségű illóolajak a rákgyógyítás támogatásában.

Ehhez nincs is mit hozzáfűzni, szerintem elképesztően érdekes, és nem szabad ezt is a humbug kategóriába sorolni: ha a legegyszerűbb felhasználását nézzük, akkor anno mindent megadtam volna azért, ha az a gusztustalan citromos domestos íz, ami a kemoterápiát kíséri, elmúlik a számból.

2., 15 indián közmondás, ami a lelkedig ér

Valószínűleg menstruáció előtt/alatt tarthattam fontosnak, hogy elmentsem az olyan gyöngyszemeket, mint

” Ne félj sírni! A könny megtisztítja a bánattól a lelket.” vagy „Minden növény a testvérünk. Beszélnek hozzánk, ha az ember nem fél meghallani, amit mondanak”.

3., A Suite Francaise könyvből filmet forgattak.

4., A Magyar Rákellenes Liga alkotói pályázatot hirdet

5., Magyar népmesék oldal: leírások, magyarázatok, háttéranyag.

6., Egy vegán répás mangótorta , bár a receptet át kell alakítani: nekünk nem lehet sem almaecetet, sem sütőport beletenni

Ha pedig randomkodunk, akkr íme, az utolsó képek, amiket felhozott a Pinterest oldalam:

Kategóriák
alma meg a fája

Egy hónap a Waldorf oktatásban és három (na jó, négy) iszonyú fontos hír

Hú, nagyon hamar eltelt a szeptember, mi pedig nagyjából belerázódtunk a ritmusba. 
Érdekes, mert a legislegjobban attól tartottam, hogy mi lesz, ha Barnabást el kell hoznom fél egykor, ráadásul közben kiderült az is, hogy Gergő még nem tud bölcsibe járni, vagy legalábbis abba biztosan nem, amibe eddig járt.
Nekem kiújult a gerincsérvem, úgyhogy most nagyon keveset tudok eljárni dolgozni, így itthonról próbálom megoldani a feladatokat, és valahogy tömbösíteni azokat a dolgokat, amikért be kell mennem a városba.
A városba. Ó, baszki. Ha már majd a bajszomat is megpödröm ehhez a mondathoz, csak simán üssetek agyon.
Úgyhogy most Barnabás jobbára 12:40-kor hazajön az óvodából. Vannak napok, amikor nem tudom másképp megoldani, és ott alszik, de amikor itthonról dolgozom, akkor bizony egyszerűbb 12:40-re odamennem, akkor ugyanis még nem vagyok annyira kipurcanva, meg persze Gergőnek is jobb így.
Úgyhogy nagyjából úgy néz ki egy napunk, hogy Barnusnak elkészítem a tízóraiját, ebédjét, elmegy óvodába, én dolgozom, Gergő élvezi, hogy övé az összes játék, majd amikor már nagyon szenvedne és unatkozna egyedül, akkor elmegyünk Barnusért. Gergő jót alszik a kocsiban, itthon pedig folytatódhat a játék, immár közösen, én pedig újra leülök a gép elé és tolom tovább az ipart ott, ahol abbahagytam.
Közben persze mos a mosógép, fő az ebéd, a vacsora, sül a sütemény, a kenyér, a pizza, jön a postás, csörög a telefon és nyomtat a nyomtató.
Sűrűbb így?
Igen. 
Vagyis nem.
Igazából nem.
Azt hittem, hogy meg fogok bolondulni, hogy ilyen hamar itthon a gyerek, és semmire nem lesz időm. Nos, az élet a legnagyobb tanító (bajuszpödrés ÉS közhelyek) és kiderült, hogy valahogy nekünk jobb így most, sokkal jobban tudom szervezni a dolgaimat és Gergő sem szenved, hogy egész nap velem van itthon, viszont attól sem, hogy egész nap NINCS velem, azaz a bölcsiben van.
Egyelőre most így leszünk, aztán megnézzük a csoda családi napközit Gergőnek, és akkor remélem, hogy ez a rend, amit most leírtam egy picit módosul, és két teljes napom lesz dolgozni. Itthon. Egyedül.
És akkor a hírek:
1., Barnusnak mozog (vagyis mintha mozogna) az egyik alsó foga.
2., Barnus szerelmes. Szívből, kacagósan, olyan „Anya, én őt meg szeretném védeni minden kobrától” és „Nagyon szép, szőke, de a szemgolyóját nem tudom, milyen színű” módon. Róla álmodósan. Nevét leírni megtanulósan. 
3., Jövő hét elején jön az agyag, megrendeltem, és még most hétvégén, de legkésőbb kedden itt lesz a gép is.
4., Ma, hirtelen, a semmiből szembejött egy kommunikációs munka, amit nagyon szívesen csinálnék. Nagyon-nagyon-nagyon. Hétvégén megírom a pályázatomat, onnantól már csak csuriba kell tenni az ujjainkat.
Kategóriák
Egyéb

Szerintem ne küzdj a mellrák ellen.

Jön az október és az én fb feedemet már most beborította minden, ami pink: óriási göndör parókák, amerikai flashmobok és persze azok a borzalmas, cukormázas rózsaszín szalag-sütik sem maradhatnak ki. Pinktober van, legalábbis egyre többen nevezik így szerte a világon az októbert, ami a mellrák elleni küzdelem hónapja.
A mellrák elleni küzdelem pedig tökéletesen megfoghatatlan, és szerintem a legtöbbünk számára nagyon-nagyon távoli dolog. Na jó, nekem nem az, én cudarul megjártam, de ezt tudjuk, lapozzunk.
Hol is tartottam? Ja, igen. Szóval szerintem nem lehet küzdeni A MELLRÁK ellen.
Helyette inkább drukkoljunk: drukkoljunk mindenkinek, aki most kezdi-kapja a kezeléseket, hogy tartson ki és örüljön. Örüljön, mert észrevették, örüljön, mert olyan világban él, hogy meg akarják gyógyítani.
Drukkoljunk minden sebésznek, hogy határozott kézzel, óvatosan dolgozzon és ne vágjon bele a daganatba.
Drukkoljunk minden csonkolt mellel ébredő nőnek, hogy mihamarabb megbarátkozzanak a testükkel és tovább tudjanak élni, és ne szégyenkezzenek sokáig.
Legyen csuriban az ujjunk mindenkiért, akinek kiújult, mert ez még nem a vég, nem a halál, csupán egy következő kör, amiben bizonyítani kell, hogy az élet gyönyörű, és hogy élni érdemes… és aztán persze sóhajtsunk egyet azokért, akik angyalok lettek. Mert ilyen is van.
Szóval ne a mellrák ellen küzdjetek, Csajok. Este simítsátok végig a melleteket. Nézzétek meg tükörben, akkor is, ha már nem a húsz éves, feszes testeteket látjátok. Jelentkezzetek be ultrahangra és szóljatok a munkahelyen mellettetek ülőnek, ha másképp nem, hát a jó öreg „Juj, október van, ideje felhívni a nőgyógyászomat!” elrebegésével. 
Nem kell golyószórót, lézerkardot, harci sisakot és atomgránátot bevetni. Azt hiszem, itt is, mint mindenhol, mindenütt és mindenkor a szeretet győz majd. Az a szeretet, amivel Édesanyádat, a Testvéredet, a Barátnőidet és Önmagad szereted. Gondoskodás. Összefogás. Na jó, ha nagyon akarod, mehet egy kis rózsaszín is.
(A képet Erdős Juci készítette)
Kategóriák
Egyéb

No kérem.

Jelentem, a leendő műhely kitakarítása, kipakolása megkezdődött. Olyan szerencsém van, hogy szemben van a régi mosókonyha (most kazánház), ahol van egy vécé, egy zuhanyzótálca és egy mosdó is, de vízvételi lehetőség van mindkét garázsban is, tehát abban is, ami ebből a dolgozóból nyílik, szóval az is meg lesz oldva.
Rengeteg dolgot elpakoltunk, felporszívóztunk, (na jó, kit akarok becsapni? néztem, ahogy a mi tündéri Szilvink sürög-forog), és csináltunk helyet a korongnak.
A héten megrendelem az agyagot is, aztán jövő héten remélem megérkezik a korong és maszatos leszek, könyékig agyagos, de boldog.
Gergő is nagyon szeretett ott lent lenni, úgyhogy kap egy asztalkát, egy kicsi széket, építőkockát, de gyanítom, ő is inkább pacsálni-gyúrni fog majd… a jó melegben. 
Ugyanis finom meleg van, hála a fűtéscsöveknek, és ezzel most azt is elárultam, hogy nálunk bizony elindult a fűtésszezon.
Automatára van állítva, ha 20,5 fok alá megy a házban a hőmérséklet, bekapcsol.
Nos, bekapcsolt.
Nagyon ősz van:)
Egyébként az október pont az a hónap, amivel kapcsolatban mindig zavarba jövök: nem igazán vagyok helovínes-tökfaragós-narancssárgás-pumpkin junkie.
Az én őszöm másmilyen.
Fahéjas-almás. Forralt almaboros. Mohaszínű, színes faleveles. Poncsós-kesztyűs. Bokacsizmás. Mécsesgyűjtós. Gumicsizmás. 
Bordó körömlakkos.
Joni Mitchell-es.
Kategóriák
Egyéb

2015. szeptember 29.

Most épp ezt /ezért /vele

Olvasom: aktuális Donna Moderna újság

Játszom: sárkányos mesék, játékok- a waldorfos Mihály-nap kapcsán

Nézem: Meryl Streep és Alec Baldwin jutalomjátékát az Egyszerűen bonyolult-ban

Próbálom: ignorálni a férjemet, aki szuper sérvellenes praktikákkal zaklat

Főzöm: céklás-borsós sült krumpli. Valami mennyei!!!

Eszem: szőlő. Rengeteg szólót ettünk idén.Eddig minden évben lemaradtunk a szezonról, úgyhogy határozott cél volt,hogy idén ez ne történjen meg.

Iszom: English Tea Shop tea. Valami bogyós.

Készítem: elmaradt, de mosószert akartam főzni. Csak előkészítettem a hozzávalókat, holnap csinálom meg.

Szeretem: Szent Lukács olaj. Mindenre jó.

Fedezem fel: Segítőkész emberek.

Ünneplem: élek. Látom a gyerekeimet felém futni. Látom, ahogy Gergő elmerül a nagy kád vízben és teljes odaadással mondja, hogy iiiiimádok vizeskedni!!!

Álmodom: Mindig emlékezni szoktam, de most nem. Valószínűleg mély, sötét álom kellett most nekem.

Viselem: egy kockás, puha pizsama nadrág van rajtam, egy fehér, hosszú ujjú bordázott felső, egy kardigán. És körbeleng egy csepp Chopard Casmir – ez egy olyan illat, ami ha egyszer a hajad közelébe kerül, a következő hajmosásig marad. Puha, meleg, fűszeres, nem is szabad bőrre fújni, csak levegőbe, és még akkor sem szabad belesétálni, hanem várni kell egy kicsit, és az utózöngébe kell belelépni. Ha így hordja az ember, akkor varázslatos. Nincs rá jobb szó. Varázslatos.

Remélem: elmúlik ez a fájdalom a derekamban és hogy a jövő héten megjön a fazekas korongom.

Fontolgatom: hogy átrendezem a nappali-háló-dolgozó részt. Valahogy nem vagyunk a helyünkön: én már egy hete Barnabás szobájában alszom, a saját helyemen nem tudok.

Fejezem be: ezt az elmúlt hónapokban zajló útkeresést és remélem, hogy lezáródik az ezzel járó egyensúlytalanság.

Kezdem el: holnap már a leendő műhelyt takarítjuk. Még nincs neve. Ötletem sincs. Meg kell álmodni, mint annak idején a Golden Apple-t.

Kategóriák
Egyéb

Meg vagyok róla győződve, hogy felért a Nagyi.

Több hónapnyi útkeresés, latolgatás, méricskélés után ma felkeltem a délutáni alvásból (igen, rohadt jó dolgom van. Csak meg kell várnom míg kilazul a sérv.), és olyan tiszta, napfényes és egyszerű lett minden, hogy nem is értem, hogy nem láttam a fától az erdőt.
Végtelen nyugalom volt minden porcikámban és kristálytisztán láttam magam, amint elérem a kitűzött célt.
… és hogy milyen az élet? Hát, ha a helyeden vagy és a saját utadon jársz, akkor nagyon egyszerű: telefonáltam egyet és valószínűleg nagyobb kezdőtőke befektetése nélkül el tudok indulni.
Persze rengeteg munka lesz vele és hely is kell majd hozzá, de ez igazán nem okoz majd gondot: ebben a házban pont helyből van a legtöbb.
Takarítani kell. Padlót letenni, festeni, nagyobb ablakot vágni az alagsori dolgozóra. 
Természetesen a kozmetika is a középtávú tervek között szerepel, de ez most valami egészen más.
Agyag.
Festés.
Színek.
Teremtés.
Egy kis műhelyről álmodom.
… és mindent meg is teszek érte. Például jó kezdés, hogy addig a seggemen maradok, míg vissza nem húzódik a sérv.

Végtelen nyugalom van bennem, és ez,már csak a mai nap miatt is maga a csoda. Angyali csoda.

Kategóriák
Egyéb

Éreztem, hogy jön a baj,

de azt nem, hogy ennyire aprócska lesz és ennyire csendes.

Nem volt óriási vihar: az egész nem volt több, mint egy piciri kattanás – még reccsenésnek vagy roppanásnak sem nevezném.

Tegnap este még azt hittem, mára minden rendben lesz, de hajnalra egyértelmű lett, hogy ez megint a sérvem, így kizárt, hogy 4 órát vezetni -vagy akár csak ülni- tudjak.

Furcsa az élet. Nélkülem búcsúztatják ma a Nagyit, én meg várom az orvost, remélem nem lesz belőle kórház, mert az, na AZ most alapjaiban rengetné meg a családunkat.

………….

A Nagyapa temetésén sem voltam ott. A temető egy nagyon meredek hegyoldalban van, a nagyapa temetése télen volt, hó volt és jég, én pedig a negyedik-ötödik hónapban voltam Gergővel.

Nem tudom, hogy miért alakult ez most megint így, de amennyire tele van a szívem fájdalommal (és félelemmel, hogy mi lesz, ha nagyon nagy a baj), annyira bízom abban, hogy a Nagyi ezt nem véletlen rendezte így.

Mert most már ő is az Égiek között van. És az Égiek nem ismerik azt a szót, hogy véletlen.