Itt is megtalálsz:
All Posts By:

Ági

    mindennapok

    Day off

    Minden második héten bevetem magam a gyapjú közé. Ma is így volt, jól ment, egy manósapka készült – eredetileg Gergőnek, aztán végül meggondolta magát a gyapjú, és csak annyira engedett a gyúrásnak, hogy Barnabásra lett jó. Barnusnak nagyon tetszett, az oktató is elégedett volt vele és a csoportban a lányok is szerették: senkinek nincs ilyen kicsi gyereke, így én vagyok a cuki szekció, nálam aztán tényleg minden belefér 🙂

    Medve zseniálisan tartja itthon a frontot, ma is egész nap játszottak, főztek, kísérleteztek, meséltek, és úgy veszem észre, hogy ő is élvezi, hogy ilyenkor nyakig merül az apa-fiú létben. Az egész ház olyan, mint egy robbantás után, de nem bánom, majd elpakolok, majd összerendezem, de kell, kell, nagyon kell nekem ez a szabadidő.

    Csodás helyen tanulok, a Vár tövében, és ma is a legszebb arcát mutatta a város: egy apró, ékszerdoboz téren kávéztam, a Parlamenttel szemben parkoltam, ragyogott a Nap, és átadtam magam az alkotás önfeledt örömének. Mielőtt azt hinnéd, hogy betéptem (ennyi pozitív gondolatot olvasva), sietve közlöm, hogy nem kellett semmiféle pszichoaktív szer ahhoz,  hogy élvezzem a mai napot, bőven elég volt, hogy eljöttem otthonról és a hátam mögött hagytam a Drazsé kutya által összefosott előszobát.

    Szóval nem volt összelépdelt kutyafos, volt viszont rizstejes hosszú kávé, gyapjúvásár (mustármagszínt, bíbort, csaubarnát, lágy zöldet és mély, majdnem feketébe hajló padlizsánt vettem). Beszélgettem, felnőtt módon megkávéztam, prospektusokat nézegettem, aztán teljesen feltöltődve hazajöttem, begyúrtam a sapkát és végül Barnabás fejére igazítottuk, szerinte nagyon vagány lett, és nagy szeretettel hordja majd.

    Lehet, hogy holnap begyúrom Gergőét is, ugyanis min.den.képp készítenem kell egy Zorro álarcot, így mindenképp előkerülnek a színes gombócok…

    Úgyhogy Pinterest, tea és egy kis csönd.

    Újra két hétre feltöltve 🙂

    Megosztás:
    alma meg a fája, otthonoktatás, otthontanulás

    Első hónap

    Eltelt egy hónap abban a ritmusban, ahogy majd az itthontanulásunk zajlik.

    Íme a tapasztalatok:

    • Jól érezzük magunkat benne. Komolyan. Pedig nem egyszerű, de tényleg jól vagyunk: Medve is,én is, a gyerekek meg szinte kicsattannak: Barnabás mert többet lehet velünk, Gergő meg azért, mert így nyugodtabb a tesója és kevesebb a konfliktus
    • Nem nagyon van olyan nap, hogy fél 8 előtt felkelnénk. Zavarodottan szoktam is mondani Medvének, hogy a rendesek ilyenkor már úton vannak az óvoda-iskola felé.
    • Nincs reggeli rohanás, nincs időre odaérés,nincs siess már.
    • Olyan másfél órát tanulunk egy nap – több részletben. Most még csak előkészülünk, próbálgatjuk magunkat: hol egy betű, hol egy fejtörő, hol egy formarajz…

    Aztán persze vannak olyan dolgok is, amiket sokkal jobban kellene csinálnom:

    • Gyaloglás, testmozgás, kirándulás – ebben rengeteget kell fejlődni, mert NAGYON fontos (konkrétan a gyaloglás, egy Barnabás korú gyereknek rengeteget kellene naponta gyalogolnia a Waldorf pedagógia szerint. Utánanéztem, hogy miért, és tökéletesen egyet tudok érteni vele.)

    Most lehet, hogy nagyképűségnek tűnik, de szerintem csak ennyi, amit nem jól csináltam az elmúlt hónapban.

    Olyan ez egyébként, mint a smink, vagy mint az írás, a gyereknevelés vagy a zenei preferencia: ebben is, mint mindenben, meg kell találnunk a saját stílusunkat, azt, amiben a legjobban magunkra ismerünk és amiben a legjobban fejlődünk. Ahogy elnézem az otthonoktatós irányzatokat, mi a hippikhez állunk a legközelebb 😀 Gyönyörű, intenzív, színes az életünk, és sosem voltunk még ilyen jól.

    Elengedtük a megfelelési kényszert.

     

    Mindnyájan.

    12674609_942030962532720_871239688_n

    Megosztás:
    alma meg a fája

    Na, MOST Gerusz betegsége a főszereplő :(

    Viharos sebességgel terjedt szét a gyulladás: tegnap este kórházba kellett vinni a kicsi mukit. Mandulagyulladás, hörgőgyulladás, szerencsére a tüdő és a mellhártya tiszta. Jellemző erre a vírusra, hogy 37.5 volt a láza,mikor elindultak, Medve még egy kicsit fel is húzta a szemöldökét, hogy BIZTOS vagyok-e benne, hogy menni kell. Mondtam, hogy igen. Érzem. Nyomás!

    Mire beértek, 39.9 lett, azonnal kapott kúpot is és addigra teljesen “beállt” a váladék a tüdejében, fel is vitték megröntgenezni, amit még ma is emlegetett: “Anya lefényképezték a cicimet, de Apa ott volt, nem féltem,nagyon bátor voltam!”

    Most alszik ezerrel, dolgozik a gyógyszer, a puszik, az ölelgetések. Barnus átvette a hatalmat,ő a fő-fő ápoló, úgyhogy ma, miután letudta az írás előkészítő feladatokat és megoldott néhány matek feladatot (most a relációs jeleknél tartunk), betakargatta az alvó Gergőt, mindig ellenőrzi, hogy van-e tea a poharában és hogy lázas-e.

    Szerintem rendkívül fontos ez a fajta gyakorlati tudás, hogy hogy kell ellátni, jól ellátni egy beteget, mire kell figyelni, mi van a köptető teában, miért kell a lázas betegnek ágyat húzni/sokat inni/ aludni. Ami azonban még ennél is fontosabb, az a másokról való gondolkodás, az odafigyelés, a puha burokban tartás képessége, és az, ahogy Barnus most Gergővel bánik, hát… szavak nincsenek, olyan szép.

    DSC_0039

    Aztán leül szőni, mert most épp az érdekli. Teljesen egyedül feszítette fel a függőleges fonalakat is (biztos van ennek is neve, csak fogalmam sincs, hogy micsoda). “Közben olyan jól kibogozódnak a gondolataim, Anya”- mondja, és nem baj, hogy nem tudja, hogy más évekig gyakorol, hogy elérje azt a zen állapotot, amibe ő ilyenkor kerül.

    DSC_0057

    Ezt a rajzot magának készítette, meg is kért, hogy írjam rá ISKOLÁS betűkkel a szöveget, aztán olyan jól sikerült, hogy azt mondta, benevezi az ORSZÁGVILÁGI rajzversenyre.

    “Az igazi férfi dudán játszik,

    vörös szakálla messzire látszik.

    Az igazi férfi mindig zord,

    az igazi férfi szoknyát hord.”

    Hát,így.

    DSC_0060

    Igazi fastfood: egy bio (ez a lilahagyma esetében nagyon fontos!!) lilahagymát felaprítottam, olíva olajon megpirítottam, majd jó sok zöldséget (fagyasztott) tettem rá, és felengedtem a tegnapi ketchup maradékával, amit vízzel mostam ki az edényből. Egy kis csomag fusillit tettem rá, és amíg elfőtt a lé, megpuhult a tészta is. Só. Ennyi.

    Na megyek kibicnek Barnabás doktor úr mellé.

    Megosztás:
    mindennapok

    Gergő beteg, de erről szól legkevésbé ez a poszt :)

    Elég szar a helyzet, éjszaka nagyon köhögött, szárazan, ugatósan, de hála az égnek, ez már nem krupp. Annak az időszaknak vége.

    Párásítottunk, nemezeltem neki gyapjúból torokborogatót, Szent Lukács olajat csepegtettünk rá (én Tihanyban vettem, de itt is lehet kapni), és egy nagyon vagány, rénszarvasos pamutba csomagoltuk, amin a rénszarvasok is épp betegek: teát isznak, torokfájós sálat viselnek és nyomják az ágyat.

    Elesett szegény, nyűgös, rekedt és hörög, úgyhogy nem jó most neki, nagyon nem.

    Kicsit előredolgozom, hogy holnap nyugodtabban induljon a hetünk, így is elég megoldandó feladat lesz, hogy be kell vinnünk a kicsi Mukit a doktornénihez. Ilyenkor egy kicsit úgy viselkedünk,  mint az egyszeri lyány, aki fölmegy Budára, azaz összeírjuk, hogy mi kell, hogy kell és egyáltalán, de ennek a kornak hamarosan vége, ugyanis majdnem mindent interneten rendelek:

    • zöldséget is házhoz szállítással rendelem majd, ugyanúgy Zsámbokról, ugyanattól a “cégtől”, de mivel rendszeresen túllépem az ingyen szállításhoz szükséges értékhatárt, nekem jobb, ha házhoz hozzák
    • ruhát, meleg harisnyát,fehérneműt. A másik tuti beszerzési forrásom a Müller. Ott is van minden, szar-szappan-szalámi (ahogy Rita barátnőm mondaná), és Müllerék kifejezetten erősek a gyógynövény-gyapjú-ősrégi receptúra alapján vonalon, ami nekem nagyon bejön
    • gyógyszert, főleg homeopátiás szereket és homeopátiás olajkeverékeket külföldről rendelek
    • könyvet is online, írószert dettó, spéci akvarellpapírt szintén
    • élelmiszert a glutenmenteswebshop.hu-ról szoktam, ott nagyjából van minden, ami nekünk kell, ami meg nincs, azt a bionom.hu-ról meg tudom venni
    • jegyet, szállást csak így rendelek: legyen az színház, mozi, gyerekprogram, fesztivál, mindent így intézek. (Úgy mondom, hogy Fesztivál, mintha én lennék maga a bulihuligán, pedig…)

    Tavaly remek volt az Everness, idén is szeretnék menni. Gondolkodunk a Kaláka Fesztiválon és Kapolcson is. A Waldorf fesztiválra biztosan megyünk, és van több olyan Gyapjúfesztivál is, amin szeretnék ott lenni (pláne, hogy Székesfehérváron is lesz, ott meg nagyi-hotelünk van).

    Szóval buli, buli hátán. Pláne, hogy az otthonoktatásba bekapcsolódott a férjem is. Tegnap a Gryllus Vilmos Maszkabál lemezről hallgattuk a Skót dudás dalt, Barnabás rajzolt közben, skót kockás mintákat nézegettünk, később dudaszót hallgattunk, meg skót várakról néztünk képet. Medve egyszer kapcsolódott be a buliba, amikor megkérdezte,hogy kérek-e egy scotch-ot, mert van még itthon bontatlan, többféle is…

    Jut eszembe, rám is férne mostanában. A Nagyböjtöt idén nagyon szigorúan veszem, szóval akkor biztosan nem fér bele semmi ilyesmi, és a húsmentességhez idén a teljes alkoholmentesség is hozzátartozik majd (kivéve az, ami főzésbe megy, de ott úgyis elpárolog). A kávé marad, de a súlyvesztést nagyon komolyan gondoltam, úgyhogy megvettük a régóta áhított szobabicajt is – tulajdonképpen ezt kaptuk a családtól Karácsonyra. Szuper, masszív, gerinckímélő és Medvét is elbírja.

    Hát, ezek vannak velünk mostanában.

    288939399.toorx-brx-90-recumbent

    Megosztás:
    mindennapok

    Ajánló

    1.

     

    1., Elefánterő tea. Tervezem, hogy írok egy posztot arról, hogy ilyenkor, télvíz idején miket adok a gyerekeknek immunerősítés-roborálás céljából. Vagy csak úgy. Mert szeretik, mert finom, mert úgy gondolom, hogy jó hatással lehet a kis szervezetükre. Az egyik ilyen cucc ez a Sonnentor tea, rengeteg fogy belőle, úgy fest, hogy a gyerekekre is átragadt a Sonnentor rajongásom🙂

    2., Wala réz balzsam. Egy olyan elképesztően jó termék, amit sosem ismerek meg, ha nem a Waldorfba jár a gyerek és ha nem az az óvónénije, aki. Mikor azt hittük, hogy a mi Freinetes Gabi néninkkel bezárt a bazár, megismertük Zsuzsi nénit, aki tök máshogy, tök másképp, tök ellentétesen, de szintén zseniális. Mázlisták vagyunk, na. Ő ajánlotta ezt a balzsamot, amit azóta kézre-lábra, menstruációs fájdalmakra és a sugár által szétégetett mellemben az oxigénhiányos területekre is kenek.

    3., Ezt még nem kóstoltam,most fogom megrendelni. Gyömbér, kamilla, narancshéj – csodás kis gyulladáscsökkentő teakeveréknek tűnik.

    4., Rózsakvarc. Laptopomra téve, karkötőnek, párnám alá helyezve, sportmelltartóba dugva a két cici közé – én hiszek benne.

    5., Amennyire mélyen csalódtam Ugron Zsolna könyvében, annyira rajongok Kollár Anita Gluténmentes és finom! könyvéért. Egy régi könyvbemutató kapcsán ismertem meg a könyv fotósát, Gallai Beát, aki ma már nem működik ételfotósként, ami óriási kár. A recepteket az ember még csak-csak átfirkálná egy füzetbe, de Gallai Beatrix fotói annyira gyönyörűek, hogy egészen biztosan megveszem ezt a kötetet, mert az egyik legszebb kenyérsütős könyv, amit valaha láttam.

    6., Engedtem a csábításnak, és megvettem az Art on Me szoknyás leggingsét.

    7., Jóga zokni: sokkal ügyesebb vagyok, ha nem csúszkál a lábam. Mondjuk nem értem, miért nem esett le eddig, hogy a stabilitáshoz szükséges, hogy ne csússzon el a lábam… Későn érő típus vagyok, na.

    8., Lást a hatos pontot. Azaz engedtem a csábításnak, és… de tényleg: az Art on Me darabjai fantasztikusak: mindegyikre jellemző, hogy így-úgy-amúgy csavarható, húzható, többfunkciós: a szoknyás leggings például lehet csőtop-cicanadrág is (nálam ez -muhahaha- nem játszik), a maxi szoknyából is lehet többféle hosszúságú szoknya, ruha).

    Na.

     

    Megyek csirke McNuggetset készíteni, és tegnap a Lidl-ben vettem Villámmekvines lemosható tetoválást, úgyhogy sütés előtt bedurvulunk….:D

     

    Megosztás:
    mindennapok

    Napjaink

    Könyvtárban voltunk: játszottunk, hangoskönyveket és meséket válogattunk.  Heverésztünk az ablakban lévő babzsákokon és végigböngésztük a Balatoni Böngészőt.Megkerestük Keszthelyt, Tihanyt, megbeszéltük, hogy szuper nyarat varázsolunk magunknak, majd lementünk a kávézóba és ittam egy kávét.

    Kezdjük megszokni így a mindennapokat. Lassan beáll a ritmusunk, és igen, Gryllus Vilmos Maszkabál albumát hallgatva lehet a legjobban íráselőkészítő feladatokkal bíbelődni (“Anya, csak úgy suhan a ceruzám!”).

    Ő Geronimo Stiltonokat választott, én pedig nagyon megörültem, mert az egyikben egy alaprajz is van, úgyhogy bátorítottam, hogy persze, vegyük csak ki: itt az ideje kincses térképet rajzolni, aztán majd alaprajzot, az utcánkat rajzoljuk le, szóval izgi lesz.

    12626138_937269879675495_604501059_n

     

    Február 10-én kezdődik a nagyböjt, onnantól 40 napig szigorúan húsmentesen (és halmentesen!) étkezem, de mivel ez nem akkora truváj, így az én nagyböjtöm idén egy plusz kitételt is tartalmaz: szeretnék ezalatt a 40 nap alatt 7-10 kilótól megszabadulni, és üdén, frissen és magamhoz képest remek formában várni a Húsvétot.

    A jövő hétnek nagy reményekkel megyek neki: előrehoztuk az onkológusnál az időpontomat, úgyhogy Barnussal egy igazán hosszú napot töltünk majd távol a többiektől, de nem baj, annál több időnk marad beszélgetni, és századszorra is elénekeljük, hogy

    Köpenyem a csillagos égbolt,
    vállamon aranyos a félhold,
    csillan a fény,
    rajtam csillan a fény…

     

     

    Megosztás: