Itt is megtalálsz:
Browsing Category:

5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – Húsvét

    Valószínűleg az embernek meg kell járnia a legnagyobb nehézségeket ahhoz, hogy igazán úgy érezze, minden jobbra fordul. 
    A jót nagyon könnyen vesszük magától értetődőnek. 
    Könnyen vesszük, ha van munkánk, ha van gyerekünk, ha egészséges a gyerekünk, ha egészségesek vagyunk. Könnyen vesszük, hogy van hol lakni, hogy ezer évre tervezünk, hogy bele sem gondolunk, mekkora áldás, ha valaki megérheti, hogy az unokáival focizzon.
    Mindenki meghal egy kicsit az élete valamelyik pontján.
    Megéli a nagy csalódást, az elhagyatottságot, a sikertelenséget, a magányt. Azt, hogy nem sikerül. Azt, hogy újra kell kezdeni, sokszor a semmiből, sokszor teljesen új alapokra helyezve.
    Ára van. Fájdalom, félelem, rengeteg könny, de a jó hír, hogy újra lehet kezdeni.
    Újra lehet kezdeni.
    Fel lehet támadni.
    Észre kell venni hozzá, hogy újra kihajt a tulipán, hogy újra kinő a haj, hogy újra szerelembe lehet esni, hogy a végén megfogan az a gyermek.
    Fel lehet támadni.
    Ez számomra a Húsvét legnagyobb üzenete.
    Megosztás:
    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – Képtelen vagyok felkelni.

    Roppant felnőtt módon most úgy oldanám meg ezt a helyzetet, hogy befognám a fülem és hangosan dúdolnék, amíg el nem múlik a nap. Bebújnék a takaró alá, összedugnám a szívószálak végét, hogy még a fejemet se kelljen elfordítani, ha teát szeretnék inni.
    Vagy pizsamában rugóznék az ágyon a Like a Prayert üvöltve, egy hajlakk aljára bacont erősítve, hogy akármerre mozgok, a kutya kövessen a szemével, mint valami hatalmas sztárt a rajongói. Pont úgy, mint 25 5 éve.
    Vagy youtube-on megnézném a flashdance toporgós táncát, és röhögve toporognék én is Medve valamelyik 47-es zoknijában, mert nincs lábszárvédőm.
    Vagy kifolyatnék egy csomó festéket, elkenném a kezemmel és megnézném, hogy milyen alakot ölt a mázolmány a vásznon.
    Vagy (és ez lett a befutó), bekuckózom Barnabás 100 éves ágya mögé, becibálom a matracot, a hátamat a radiátornak vetem, kisöpröm magam alól a legót és blogbejegyzést írok. Pizsamában. 
    ——————
    Anita azonban fél 2-re itt lesz, az tuti, bepakol a kocsiba és megyünk kontrollra.
    És megyünk, és annyira megultrahangoznak, hogy estére kristálytisztán beszélek majd delfinül.
    ——————
    Minden páros szervetek legyen csuriban, de ezt már tudjátok magatoktól is.
    Megosztás:
    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – bokeh

    Bokeh.

    Így hívják a fotósok azokat az elmosódott fényköröket, amik annyira divatosak, annyira trendik mostanában, hogy megjelennek pólókon, képeken, művészeti alkotásokon is.

    Bokeh.

    Lágy fény, nem is szikrázik és sok, nagyon sok van belőle.
    Pont, mint az életben.

    Vannak nagy fényességek, óriás robbanás, a szerelem, a megszületett, a két csík, a felvettek, a levizsgáztam, a beköltöztünk, a negatív a kontroll, de lássuk be, azért ezek ritkábban fordulnak elő. Jóval ritkábban, mint ahogy nekünk megerősítésre lenne szükségünk.

    Bokeh.

    A sikerült a süti. Együtt énekeltünk a kocsiban. A kedvenc számom megy a rádióban. Az odafutott a kutya és belehajtotta a fejét a tenyerembe.
    Összeér a kezünk alvásnál. A legfinomabb Barnus-puszik ébresztenek.
    Gergő elfintorodik, olyan savanyú a citrom.
    Egy szép körömlakk.
    Illatos habfürdő, egy jó film, egy érdekes formájú felhő.
    Időben odaérünk valahová.

    Pont van parkolóhely a bejárathoz közel.
    Leárazták a kedvenc filctollamat.

    Isteni a kávé a teraszon.

    Egy jó mese, egy jó masszázs, egy megfizethető, aprócska fehérnemű bolt. Jé, van csinos, női trikó. Ő még félkombinénak mondja, és hát biztos tudja. Régóta, 1907(!) óta árul a családja fehérneműt.

    Beérett a meggy. Finom narancslakvárt főztünk. Tihanyban újabb madárkát gyűjtünk be – csodálatos!

    Bokeh.

    Egy pörgős szoknya. Maga a pörgés. Avokádókrém. Egy megtalált levél. Egy szép szalag, régi fényképek.

    Jó tévéműsor, egy narancsos kamillatea.

    Mammmammmaa. Nyuszkó. Anyuci. Én.

    Élek.

    Bokeh.

    Megosztás:
    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – csitult

    Csitult a félelem, már nem szorít annyira. Most nem érzem, most nem fullaszt, most süt a nap. Most ajándék minden perc, akkor is, ha rossz. Most csak visz a napfény, tervezek, messzire, beláthatatlanra, néha az agyam közbeszól, hogy hé, nem tudhatod, de a lelkem le is állítja.

    Nem tudhatod.

    Most itt vannak. Most érezheted őket, most ringathatod, nézheted a bogarakat velük, ahogy felfutnak a fára. Most kakaós süti és egy újabb vicces mondat, most láthatod, hogy egyszerre már 8 lépés megy huppanás nélkül.

    Most van éjjel.

    Horkol, kávét főz reggel, betakargat a délutáni szundikálásnál.

    Most érik a meggy.

    Most egy kicsit kacsint rám a világ.

    Most elcsitult a félelem.

    Megosztás:
    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – ráfúj

    megeszi, rohan focizni, maszatos az arca, ó-már-megint koszos a villámmekvínes kapucnis, mosni kell. Mosni kell és figyelni, figyelni piszkosul, mert kérdez, a másik meg elindult, először bizonytalanul, de tegnap óta egyre határozottabban.
    Gyorsak. 
    Gyorsak, gyorsan nőnek, változnak, formálódnak, szerelmes és kajla, kíváncsi és kiabálós, édes-puha, meleg arcú fiaim.
    Nagyon jó.
    Nagyon-nagyon jó.
    Megosztás:
    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – megyünk

    Megyünk, és Te tolod a kocsit, aztán elszaladsz, mert megláttál két pillangót. Kaviccsal irkafirkálsz a homokba, nem lépsz a csíkra, meleged van. Nekem is  levesszük a mellényt mindketten, átjárja a kellemes szellő a befülledt testünket, sokkal jobb így. Beszélgetünk, ráncolod a homlokod, grimaszolsz, mesélsz.
    Zárva van a fagyizó, nehezen is magyaráznám el a mindenmentes fagyit, de sebaj, a postánál már nem is érdekel, egyedül mész be, viszed a csomagot.
    Fel szeretnéd adni, adok pénzt, elmondom mit kell mondani, és már csak a lépcső aljáról nézlek, ahogy bemész, ahogy beállsz a sorba, hogy milyen nyurga vagy, milyen mosolygós.
    Hogy lábujjhegyen állsz az ablak előtt, hogy elmondod, mit szeretnél, hogy nagy vagy, ó-de-nagy-vagy kisfiam. Én édes, puha, maszatos, konok, ragacsos, napillatú kisfiam.
    Megosztás: