Itt is megtalálsz:
mindennapok

Elkezdődött.

Búcsúzom lassan: 5 éve ilyenkor kezdődött az egész. Öt éve ilyenkor egy icipici babával a kezemben csak néztem előre és nem tudtam, hogy mi következik, nem tudtam, mi lesz, nem tudtam, mit kell tennem. Öt éve csak azt kérdeztem görcsösen, hogy ki tanítja meg őket majd cipőt kötni, hogy ki puszilja a homlokukat, ki öleli majd őket a bajban.

A temetésen.

Öt éve már tudtam.


Nem jött vissza a rák, elengedte a kezem, és szép lassan ereszti a lelkem is, az álmaimat is és a jövőmet is. Szép lassan vége. Nem siettem, fájt rendesen, meggyötört tisztességgel, és nem is annyira ellenség volt, mint inkább tanító, mint egy kíméletlen edző, mint egy kegyetlenül őszinte terapeuta.

Most pedig csak fekszem a kanapén, dolgozom és közben néha belealszom: itt még bokrokban a levendula, dünnyögnek a méhek, melegszik a limonádé, csiklandozza a talpam a napsugár és érzem a száradó ruha illatát… élek.

Rendezgetem a gyerekek iskola-óvodakezdését (beszarsz, ennyi hajtűkanyar a világban nincs), Kolos alszik, Barnus megsértődött valamin, Gergő sepregeti az udvart. Anyu itt van, ma érkezett, ami a gyerekeknek óriási boldogságot és végeláthatatlan kalandokat, számomra pedig egyedül zuhanyzást, ülve kávézást, nem kihűlt ebédet jelent és ezért nagyon hálás vagyok.

Medve rettenetesen hiányzik, de tegnap még egy jó kis kerek napunk volt: elmentünk a Balatonfüredi Helytörténeti Múzeumba, ott egy jó órát elmolyoltunk, aztán egy újabb étteremről derült ki, hogy simán megugorja a mi Roppant. Bonyolult. Diétánkat. (nem az), és istenit ettünk.

Mesekönyv ajánló – mind Balaton témájú és rájöttem, hogy az A Hóvirág másodkormányosa jelenti és a Maczkó úr megvan otthon.

Gergő a keringő lépéseit tanulja.

A fürdőház egyik kádja – bele lehetett mászni.

… Barnus megfáradt öregember fejet akart vágni, akinek jót tesz a gyógyvíz. Olyan lett, mintha szarnia kellene.

A Helka trilógia és a Vadregényes balatoni tündérmesék megvan.

Utána futkostunk a Gyógy téren, de lusta vagyok átvariálni a képek sorrendjét. A kockás csávó azért a legnagyobb király evör.

Még a múzeumban: keresztrejtvény

… és kvíz: mikor íródhatott a lap? Kedvenc mondatom: láttam Jávor Palit egy igen csinos leánnyal és a Rákosi elvtárs örömére jobban fogok tanulni.

Gergő a kormánynál.

Nem csoda, hogy elfáradtunk. Degeszre ettük magunkat, nagyot sétáltunk, úgyhogy ma csak pihenünk, és…

hallgatom a mesét. Egyszer volt, hol nem volt… és a sárkány… és soha többet nem vitt el egy szép lányt sem a faluból…

És ez így van. A sárkányt öt éve nem láttuk a házunk táján.

Megosztás:
Previous Post Next Post

2 hozzászólás

  • Reply Klock Eszti

    Melyik étterem??? Must know! 😉

    2018-07-02 at 19:11
  • Reply Krisztina

    <3 Anyukám sárkányát is 5 éve győzte le a vitéz, éljenek az 5 évesek!

    2018-07-04 at 18:23
  • Hozzászólás a(z) Krisztina bejegyzéshez Cancel Reply