nagyon úgy tűnik, hogy folytatódik a költés-diéta, ugyanis egy nagy (és meglehetősen drága) fába készülök vágni a fejszémet.

Tavaly azzal hessegettem el, hogy majd ha kicsit megerősödtem, majd akkor (meg persze ki a franc akar kidobni egy raklap lóvét, ha feldobja a talpát…?).

Nos, a talpam a földön, illetve a föld felett 10 centivel, ugyanis sikerülni fog. Azaz sikerülnie kell. Nagyon szeretném, és a kínom az, hogy mg két hét, mire kiderül, hogy lesz-e rá anyagi fedezet. 

——————–

Tök sok kérdést kaptam arról a tanfolyamról, amire most járok. Khömmm. Aki VALAHA járt már a kezeim között, az tudja, hogy az energetizálás, energia gyógyászat, arcdiagnosztika abszolút a repertoárom szerves része volt. Én elmondtam. Nem csináltunk belőle nagy ügyet, így nem érezte magát hülyén se a vendég, se én.

Mindig összekacsintottunk, egy “Ági, te boszi vagy, basszus”-sal lezártuk, és kész.

Nos, most kibontom. Kibővítem, átrágom, felfrissítem.

Márcsak azért is, mert a saját arcomon nem láttam a bajt. Másén igen, mindig mindent, de a sajátomon nem.

Tehát energiagyógyászat, csakraterápia, ayurvédikus szemlélet, arcdiagnosztika.

Nyugi, még mindig én vagyok.

Nem, nem hordok batikolt felsőt.

Csak többet tudok a világról, mint eddig.