Itt is megtalálsz:
mindennapok

Hétindító

Már csak szenvedek magamtól, a bálnaságomtól, a nyűgjeimtől, a… mindentől. Nőstény gibbonként hörgök, múltkor zuhanyzásnál belenéztem a tükörbe és rendesen megsajnáltam magam… és az önsajnálatot vásárlásba fojtottam.

 

Hogy basszameg.

Hogy bassza-bassza-basszameg. Nagyon remélem, hogy a férjem nem lesz itthon, mikor jönnek a csomagok, mert félő, hogy kipenderít itthonról, a helyemet felszántja és beveti sóval, és tömjénes füstölővel járkál majd körbe a házba, hogy az írmagját is kitörölje a létezésemnek.

Úgyhogy a menetrend a következő: vásárolok, aztán bánatomban eszem, aztán sírok, aztán megsajnálom magam, elolvasok valami önsegítő idézetet a fészbukon, és megerősítésképp vásárolok valamit. A legaljasabb, legocsmányabb dolog az, amikor a gyereknek veszek valamit, de persze nem. Szoptatós felső? Ó, az a gyerek miatt kell. Ruha? Dettó. Cipő? Hogy jobban tudjak szaladni utánuk. Érted? Én sem.

Aljas, ocsmány, szarházi vagyok, dagonyázok a terhes létben, minden felkelésnél benézek a lábam közé, hogy elfolyt-e a víz és már csak döcögve tudok menni. Jó hír, hogy rendkívül kreatív vagyok munka fronton, és egy csomó dolgot már bekészítettem,megírtam, leszerveztem előre.

Anyaistennő vagyok, ragyogó, fényes, erős, testem ruganyos, lelkem felkészült, és teremtő pompámra még az sem vet árnyékot, hogy a férjem mondta, hogy ne baszakodjak tányérral, úgy ahogy van vigyem be a gáztepsin a pizzát, ne szarozzak szeleteléssel.

Most, hogy így belegondolok, ez egy nagyon gonosz megjegyzés volt.

Ettől nagyon boldogtalan lettem.

Még a bőröm is kiszáradt a nagy boldogtalanságban.

És most ingyenes szállítás van a kedvenc bioboltomban.

Megyek.

Megosztás:
Previous Post Next Post

2 hozzászólás

  • Reply Kata

    Mi a kedvenc bioboltod? Mi is vásárolni akarunk!! 😀

    2017-02-28 at 12:38
  • Reply Hárskuti Ingrid

    …mert megérdemled! 🙂

    2017-02-28 at 13:39
  • Hozzászólás a(z) Hárskuti Ingrid bejegyzéshez Cancel Reply