azaz visszatér a tavasz – és vele én is.

Hiányzott a blogolás, de őszintén mondom, konkrétan levegőt venni alig volt időn az elmúlt 3 hétben.

Medve grincsérvet kapott, Kolos filctollat állított a szemébe, Barnus cukra nagyon sokat rendetlenkedett, úgyhogy nem volt egyszerű mostanában.

Nem, ez így nem fedi a valóságot.

Nagyon kevés hónapot utáltam ennyire életemben, mint ezt az áprilist.

Túl vagyunk rajta, naptárilag mindenképp, az ég kék, én pedig két napja csak alszom, alszom, és próbálom kiheverni az elmúlt időszakot – gyanítom az agyam kapcsol ki, nehogy idegösszeomlást kapjak. Az utolsó 3 napból szerintem napi 16 órám alvással telt, most már alakul a helyzet, kicsit jobb.