a futárok. Megérkezett a gyerekülés, a kabát, várom a gyönyörű kézműves szappanokat és az illóolajokat, a cédéket.
Jön a Rossmannos rendelés, holnap auchanból a kaja, én pedig csak nyitom-csukom az ajtót és sajnálkozom, hogy nincs online gyógyszertár, mert így az antibiotikumomért nekem kellett lemennem a gyógysziba.
Várom Barnus új szerelékeit, várom az év végét, a forralt boros fűszerkeveréket. Várom a nyugalmat, a középfülgyulladás mentességet, a gyerekeknek az óvodát és a nyugodt itthonlétet, Kolosnak a kötőhártyagyulladás mentességet.
Konkréten elhavazódtunk: nem látunk, nem hallunk és nem beszélünk. Már nagyon a Karácsonyra készülök, egy kivételével minden szerződésem megvan jövő évre, újat nem vállalok, ezeket szeretem nagyon. Puha mézeskalácsot szeretnék, Diana Krallt, Diótörőt, adventi koszorút. Filmet nézni, pattogatott kukoricával, nevetgélve a kanapén. Mondjuk ezeket:
Kókuszos kiflit, almabort, negatív hasi ultrahangot, egy kis Betlehemezést. Ropogó tüzet a cserépkályhába, illatos húslevest a csikótűzhelyre, az újjárendezett hálószobába pedig egy békésen alvó kisbabát, puha párnákat a padkára,mert bizony jó sok könyv kiabál olvasásért.
És Ti?
2 hozzászólás a(z) “Csak jönnek és jönnek és jönnek” című bejegyzéshez
Ti mikor néztek filmet? Mert nekünk még csak egy gyerekünk van, 20 hónapos, na pont 20 hónapja nem láttam filmet. Este egys
Szóval este egyszerűen fáradtak vagyunm filmezni, inkább alszunk. Reggel úgyis korán kelünk. Te hogy csinálod?