Megint volt kedvem hozzá és volt is minden itthon, úgyhogy tegnap Oroszországba kirándultunk és borscs leves volt főtt tojásos lángossal, ma pedig libanoni szakácskönyvből főztem és zöldséges-gránátalmás csirke volt fokhagymás sütőtökkel.

Közben elkészült a kókuszzsírban konfitált csirkemáj, a pizzás csavart rúd, a köménymagos kifli, a paprikás kifli és a pogácsa, utána alvás (öregszem, na),és most délután jön az édes szekció: gesztenyés valamit szeretnék sütni, kókuszkockát, vegán túrós batyut, és ha mindez sikerül, akkor ez a hét jóval könnyebb lesz, mint az előző volt.

Dolgozom még egy kicsit, aztán remélem hamar lefekszenek a gyerekek és jöhet egy kis énidő: jógát és egy kis elcsendesedést kívánok. Egy jó ideje így telnek a vasárnap estéim, olvastam valahol, hogy hagyni kell a léleknek, hogy beérje a testet. Hát, velem most zajlik az élet rendesen…

Csendesen,imával, nagy habfürdővel és végtelen hálával, mert a körbepisilt vécé azt jelenti, hogy még láthatom a fiaimat.