Tudom, tudom, nem ez az oldal következik, de most mégis itt a legtöbb történés 🙂

Hát mi is lehetne szembetűnőbb, mint az, hogy lámpás felvonulásra készülünk az óvodával? Gergő teljesen transzban van, pedig sima, egyszerű kis palackból készült lámpások lesznek, nem ilyen színpompásak, de nagyon várja magát az együttlétet és a fényeket. Tegnap összefutottam az óvodavezetővel és beszéltem az óvónénivel is: Gergő nagyon megtalálta a kis helyét, barátságokat kötött, beépült, mint a tégla és roppantul élvezi, hogy óvodába jár. És én is. Abban, hogy Gergő gyakorlatilag nagyobb kihagyás nélkül tud járni, sztem nagy szerepe 3 dolognak van:

• a szerdai pihenőnap (minden szerdán itthon marad) – így rá tud pihenni a hét másik felére és nem dönti le a lábáról semmi. Ilyenkor egész nap játszik, alszik, beszélgetünk, segít, mesét néz, pihen. Nem kel fel hajnalban, nem kell rohanni, ráérős, cinkos napok ezek és nagyon de nagyon meghálálja a kis szervezete ezt a kis szusszanást a hét közepén.
• a béta-glükán, amit szednek. Mindhárom gyereknek adom, Barnus simán lenyelni, Gergőnek és Kolosnak kis cukormentes lekvárba szoktam bekeverni, és megeszik.
• D-vitamin.

Kolos egyelőre tartja magát. Ő is kapja ugye ezeket a cuccokat, meg persze a fenntartó gyógyszereit is, november második felében megyünk új pulmonológushoz. Azaz helyesbítek: mennek. Kolkó és Medve, Medve és Kolkó, a két nagy vadász, a vidám csapat, az Összenőttek, a Cinkosok, a Zsiványok mennek együtt, ügyesen.

Barnusnak megvannak az új időpontok a szolfézsra, holnap már megy is, de még mindig fáj a szíve, ugyanakkor nagyon büszke a menő, turnézó tanítójára. Sokat kellett most állítani a pumpáján, így ő holnap megy először iskolába, és lesz már frankó, új segítségem, az új kütyük, amik megkönnyítik majd az életünket, és amiknek a beszerzését / telepítését nagyon üdvözölte a kezelőorvosunk is. Anyu és Apu segítettek sokat ebben, de végül meglett, és így jobbak az éjszakák is.

Egyébként pedig semmi sincs – ablakból nézem a nagyvilágot. Meglehetősen retkes ablakból, ha őszinte akarok lenni, úgyhogy a mai nagy pakolás-rendezés-porszívózás-portörlés-könyvcsere-nyúl rezidencia áttelepítés – stb. után be kell majd iktassak egy nagy ablakpucolós napot, mert konkrétan ha jön a Mikulás, nem lát majd be azon a tetves ablakon.