Itt is megtalálsz:
mindennapok

Ezt most Rád,

akit nagyon szerettem.

Rád, hogy csak hörögjünk inkább.

Rád, akinek a legszebb bőre volt a világon.

Rád, aki a kemó elején rúzst és szemfestéket küldtél.

Rád, aki az egyik leghűségesebb vendégem volt.

Rád, aki szerint pocsék a filmes ízlésem.

Rád, aki nem bírta a snasszt és giccses dolgokat.

Rád, aki nagyon tudtál enni.

Rád, aki maga voltál Amerika.

Rád, aki az egyik legkedvesebb, legmegbocsájtóbb ember voltál a világon.

Rád, aki imádtad a fiaimat, különösen Gergőt.

Rád, aki kilógtál a sorból, mégis te voltál a sor. Nem voltál része a csapatnak, mindenki a te csapatodban akart lenni.

Rád. A méltóságodra, ahogy a mellrákot viselted: türelemmel, becsülettel, nyugalommal.

Rád, Klaudia.

Mondtam és mondom most is: nagyon szeretlek.

Nagyon fogsz hiányozni. Recseg-ropog a szívünk, nagyon hideg ez a világ nélküled.

 

Megosztás:
Previous Post Next Post

No Comments

Leave a Reply