zajlik az élet.

• Megkaptuk Barnus nyári olvsmányainak listáját, és majdnem minden megvan róla, de praktikusan valamelyik frissen összerakott dobozban. Valahol. Valamelyikben, az eddig összerakott 34 közül…
• Kacsintgatunk kiegészítésképp az elektromos fűtés felé, ha van tapasztalatotok, nagyon szívesen veszem!
• megtaláltam a -számomra- tökéletes napszemüveget: ultra polarizált (bármit is jelentsen), jó kis masszív, igényes kidolgozású és nem volt egy vagyon, nem dőlök kardomba, ha történik vele valami. Invu. Nem hallottam még róla,valami svájci márka, de nagyon dícsérték az optikában, és tényleg szuper a lencséje.
• Megérett a meggy, de ahhoz végképp nincs semmi erőm, hogy meggyet tegyek el. Lesz meggyes piskóta és egy kókusztejes meggyleves, de ennyi, nem futja többre.
• Mást sem csinálunk, mint tervezgetünk: várjuk az ablakos válaszát, a fűtőpaneles válaszát, a kerítéses pasi válaszát, a lépcsős pasi válaszát, a mindenki válaszát.
• Mindeközben az élet nem áll meg: dolgozunk, intézzük a papírokat, jövő szombaton piacos kitelepülésünk lesz, a gyerekek is igénylik a közös játékot, úgyhogy megnyugvás a délutáni csendes pihenő idején van, de már olvasni sem tudok – szinte minden könyv dobozban áll.
• Érdekesen figyelem, hogy ebben a “modern” világban hogyan alakul az életterem… Búcsút intek a gödöllői kávézók oldalainak, bekövetem a kisboltokat a Káli-medencében, megvan a révfülöpi kultúrkocsma is, Tapolcán is van fagyizó, ahol van olyan fagyi, amit ehetünk… Érdekes és releváns lesz a révfülöpi és a pálkövei strand minden híre, de a távoli homályba vész a gödöllői művház programja. Szép lassan rendeződik át az életünk, rendezkedünk be az új helyen, keressük benne magunkat, rácsodálkozunk, örülünk, várjuk.

Nagyon de nagyon jó most nekünk.