“Ha a Walterba jönnétek, akkor már érdemes lehet az Ez+Az Zsámbékon (nem tudja felülmúlni a kaját, de sztem hangulatosabb es azért nagyon finom) tea/kávézni a KisVilla Biatorbágyon vagy a C’est la vie Pátyon vagy a Dióhéj Zsámbékon. Kirándulni a Csergezán-kilátó Budakeszinél, vagy a 100 lépcső Biatorbágyon, vagy a Meszes-hegyet Budajenő és Perbál között. Wellnessre a telki Globall vagy a zsámbéki hotel, nem hinném, hogy tele vannak…bár ki tudja 🙂 és még ajánlanám a Reisner pincét Budajenőn.”

Timi, wow.

Akkor folytatnám:

Ha Gödöllőre jöttök, szívből ajánlom a Kastélyt – csodaszép a parkja, szuper a kiállítás és családi programok is lesznek, például most Húsvétkor. A Smarni étterem teljesen gluténmentes, vannak tejmentes ételeik is, minden allergén feltüntetve az étlapon – nekünk nem volt bajunk semmitől, kivéve a kenyér, de az meg az én hülyeségem volt, hogy megettem, ugyanis élesztővel készült, azt meg nem bírom. A Pálmaházba is érdemes bemenni, a képen, amit csatoltam épp karácsonyi dekoráció (vásár) látható, de mindig az évszaknak megfelelően gyönyörűen, ízlésesen van díszítve, mi sokszor benézünk. Jut eszembe, bemegyek ma is, hátha van húsvéti kopogtató 😀

Nyáron a Török Ignác Gimnáziumnál van egy fagyizó, a Sissi fagyizó, ahol sokféle mentes fagyi és gm tölcsér is van, és a CH is pontos, ráadásul isteni finom. Másik favorit a Fit&Sweet cuki, innen van az összes tortánk-sütink: mentes, pontos CH, gazdag kínálat és friss!

Igaz, nem Gödöllő, de nálunk sétaügyileg a veresegyházi Medveotthon nagy kedvenc.

Nagyjából ennyi fér egy napba, és ha van kedvetek, Ti is írjátok meg, hogy ha egy napra kirándulna valaki hozzátok, mit érdemes megnézni, hol érdemes enni.

Ma anyu azzal lepett meg, hogy elviszi a tizenötödikés hétvégén a gyerekeket két éjszakára. Ezzel a lendülettel kétségbeesetten kezdtem szállást keresni, de teljesen esélytelen: minden wellness -érthető módon- fullon van.

Kolos nem alszik anyunál, de egy napra ott marad ő is, én pedig így terezhetek egy hosszabb kiruccanást, ehhez pedig semmi ötletem. Csodás-csinos, megnézni érdemes, rusztikus-vintage úticélt keresek, olyanokat, amilyen például a Káli Art-inn. Szép helyen ebédelnénk, nagyot sétálnánk, lehetőleg nem az ország másik végében, nagyjából Gödöllő 100km-es körzetére gondolnék. A Balcsit most hagyjuk, egész nyáron ott tanyázunk, és most kifejezetten ilyesmire vágyom.

A Kolosmentes napon fürdőbe megyünk, az már tuti, de a kirándulós napra ha van jó tippetek, megköszönöm. Eddig a Walter és a Zsámbéki-medence vezet…

#kurvafáradtvagyok, #leszaromamindent #kiszeretnémsírnimagam #kajaközben és #nagyonránkférbasszameg hashtaggel várom a válaszokat 😀

Határozottan jobb.

Van egy nagyon klassz társas, ami pillanatok alatt elindította a beszélgetést és segített megfogalmazni a fiúkban a gubancokat.

Találtam néhány új zenét, azokat hallgatom minden nap.

Megérkezett Gergő ülésmagasítója, szuper, nagyon elégedett vagyok: majd’ 40 percig önfeledten és könnyedén ült, nem nyomta, nem hajlongott, nem folyt le a székről.

Újra van kedvem rajzolni, ráadásul vettünk puha, meleg szőnyeget a “műhelybe”, úgyhogy alkotásban gazdag napok vannak mögöttünk.

Maga az egész soroksári ikea nagyon tetszett, beszereztünk még pár dolgot a műhelybe, többek között egy zsúrkocsit, amin rengeteg festék, pasztell, kapocs, ecset, filc, vízfesték, ragasztó elfér rajta.

Táplálkozás-beállításon voltam, jó pár dolgot optimailzálni kellett, most rábukkantam egy nekem való online edzésre (megdöbbentően szakmai, az a tanácsadójuk, akinél anno Kolos születése után voltam konzultáción!).

Kolos áll, lassan lépeget, Barnus tanul és kókunyhót építenek Gergővel, havas az egész utca, megérkezett a valentin napi sálam… no, miről írjak bővebben?

változatlanul, küzdünk minden nap.

Annyira igénylem a változást, hogy óriási lendülettel átfestettem (na jó,inkább átfesttettem) az előszobát, átpakolom a szekrényeket, átszíneztem a hajam (ezen a férjem nagyon röhögött: barna vót, barna lett, szarnak dobtá’ ki háromezret organikus hajfestékre), átírtam a határidőnaplóm, átléptem a bűvös másfél kilométert futásban, átvettem a csomag illóolajat, amit rendeltem…át, át, át, jussunk végre át ezen.

A furulyavizsga tökéletesen sikerült, a könyvkötő workshopon álomszép könyvet készített és szuperül érezte magát,ilyen könyveket készítettek (a térképes az övé)

itt pedig maga az alkotó:

Nyilván sok gyerek volt, de róluk nem tennék fel képet, ezen viszont csak ő van.

Szóval kentünk, festettünk, vágtunk, ragasztottunk, szabtunk és varrtunk, díszítettünk és takarítottunk. Előbb-utóbb csak lesz valami az életünkből… ugye?

Azt hiszem, hogy ezek az időszakok átvészelhetetlenek lennének, ha nem lennének olyan segítőink, amilyenek vannak.

Csodás diabetológusunk van. Az egy dolog, hogy adjunktus, hogy óriási tudása van, hogy a legújabb kutatási eredményeket már régesrég ismeri, mire rákérdeznék, de ezen felül

• a világ egyik legkedvesebb embere. Annyira csendes, annyira mosolygós, annyira bájos az egész személyisége, hogy sokszor csak megölelgetném, és minden szar már attól jobb lesz, hogy elmondom neki és azt mondja, hogy nem lesz semmi baj.
• megingathatatlan, teljesen szakmai, mindig készpénznek vehetem, amit mond.
• hiteles, odaadó (ha éjjel írok, éjjel válaszol, beszarsz), törődő és bátorító
• teljes egyenrangúságban dolgozik a szülővel

Csodás gyerekorvosunk van. Még nem olyan rég vagyunk nála, de sajnos pont az egyik legnehezebb időszakot fogta ki velünk.

• nem egy beszari alak. Alapos, stabil tudással bíró, a diabetológiában kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik.
• szuper humora van
• értelmes, nagyon könnyen összehangolódtunk, nem kritizál, nem fontoskodik – csak segít

Jó, hogy vannak. Egy pokol lenne ez most nélkülük. De vannak!

… és talán lassan nyugszik a lélek, csitul a cirkusz és különleges jelentősége van a holnap induló nagyböjtnek.

Tisztul, nyugszik minden – ez most a nagy beszélgetések és a nagy sóhajok időszaka. És persze a rossz pillanatoké is.

-Anya, meséld el a születésem!

– Oké. Rettenetes volt. Féltem és fáztam, egyedül Zsuzsi volt mellettem, rettegtem, mert azt mondták, bajod lehet. Rettenetesen fájt és nagyon sírtam, apa nem lehetett ott és életem legrosszabb élménye volt. Abban az egész szaros napban egy jó volt. Te. Hogy megszülettél, hogy ott voltál, hogy egészséges kisbabám lett, hogy a legszebb voltál.

-Akkor a szar helyzetből is lehet jó? Mármint tudom, hogy nem szereted, ha azt mondom szar, de… lehet?

-Abszolút.

-Mert végülis jól sikerült?

-Borzalmas volt, de bármikor újra vállalnám, annyira klassz lettél. Csak nagyon zavar, hogy a saját boldogságodat akadályozod. Kérlek, mondd ki hangosan, hogy SZARBÓL IS LEHET VÁRAT ÉPÍTENI.

-Szarból is lehet várat építeni.

-És azt is, hogy megengedem magamnak, hogy a nehéz dolgok ellenére is maxiboldog legyek. Jó vagyok, elég vagyok, klassz vagyok!

Ezt is elmondja, folyik a könnye, ismételgeti, átölel.

-Akkor nem kell tökéletesnek lenni? Nem veszett fejsze nyele az egész?

-Nem. Sőt. Így lehetsz a legboldogabb, kisfiam. Gyémántom, Tubarózsám, Csillagom vagy. És élsz. És minden rendben van veled. Jó, hogy vagy és csak TE kellesz. És a legrosszabb napokat is jóvá teszi az, hogy velem vagy.

-Mi még egy rémes születést is kibírtunk:D

– Nono, a születésed pillanata maga volt a csoda. Onnantól meg már sima liba, ha foghatjuk egymás kezét.

-Mindenben?

-Mindenben.

-Jó.

-Jóéjt, moss fogat.

-Szeretlek.

-Hát még én.

Holnap lesz 8 éves.