Kategória: mindennapok

Nyert a Saul fia, a meggyes chia puding, láthatom a Marie Antoniette musicalt premier előtt, újra a 42-esés a 40-es farmer méret között vagyok. Szuperjó filmeket láttam a hétvégén (megnéztem a Gone Girlt, a Deja Vu-t és egy harmadikat, amire nem is emlékszem, hogy mi volt, de ez a kettő megmaradt). Egyáltalán nem visel meg a húsmentes, tejmentes, gluténmentes böjt: még egy 3 napos zöld lötyi kúrával is megfejelem majd.

Jó hír, hogy elindultak a fermentált zöldségeim és a kombucha is szépen növekszik, de a ferment-katasztrófa elkerülésére rendeltem leszorítókat is, azokkal tuti nem bukkan ki a víz alól semmi. Holnap vagy holnapután ide is ér 🙂

Az élet azonban nem fenékig tejfel: óriási herpesz vírus van a számon, a műtött oldalon bedurrant egy nyirokcsomó, fáj a torkom. Rettenetes szusit tekertem szombaton (nem jól ízesítettem be a rizst, onnan meg már mindegy), Medvével még mindig nem napfény-boldogság a helyzet (most mondjam, hogy kihajítottam egy talpas virágkaspót az ablakon?) és nem vittem vissza a könyvtárba a könyveket. Gergő megint köhög, úgyhogy most itthon van mindenki, palacsintát reggelizünk, aztán jön apukám, minket pedig bekérettek az óvodába.

Így indul a hét.

Tulajdonképpen több a jó, mint a nem jó.

Lássuk csak… á, remek, ismét tanfolyami hét van. Ez sok gyapjút, szappant, boldogságot jelent szombatra. Szuper.

Holnap munkamegbeszélés, szerdán szülinapi buli, csütörtökön óvodás szülinap, pénteken védőnő.

Hétvégén jönnek a nemezfáim, csodálatosak lesznek, nagyon megkönnyítik a gyúrást, most pedig leadom a rendelést: jelölő filctollat és egy bitang éles ollót szeretnék, amivel öröm a munka, nem pedig kínszenvedés.

A böjti időszak természetesen folytatódik, de már meg sem kottyan a húsmentesség és a tejmentesség: ma lecsós rizst ettünk (küldtek a Zsámbokiak bio lecsót), holnap pedig spenótos-fokhagymás-gombás quichet sütök majd, és beteszek egy halas-paradicsomosat is, Medve ugyanis egy húsos és egy halas étkezéssel tartja továbbra is az alapdiétát, ő nem szigorított a böjt miatt.

Óriási hírek, hogy

1., hínárhajú Gergő visszaváltozott csak simán Gergőre, ugyanis elkaptam, nem eresztettem és levágtam a haját

2., Barnabás elkezdte karcolgatni a szülinapi ajándékát, az egyikkel el is készült, úgyhogy most épp keretet keresek neki, és megy fel a falra!

3., Nagyon meg vagyok elégedve a játékok és apapíráru minőségével, igazi élmény karcolni, alakítani, nagyon tetszik neki és nagy örömöt lel benne, úgyhogy stabil vásárló leszek a Pagony boltban. Hozzáértő, kedves eladók, vagány környezet, inspiráló elrendezés… áhh, szuper! Kaptam Százhold magazint is, ami a kiadó saját újságja, abból ki is néztem, hogy miket szeretnénk elolvasni mostanában. Irány a könyvtár!

Már napok óta nagyon mozgott a foga, nagyon várta, hogy kiessen, de én azt hittem, hogy majd ráharap egy szelet pizzára, bepuszil egy muffint vagy csak simán egy harapás alma, és kinn is lesz az a fogacska. De nem, nem akart kiesni, és már kicsit sötétebb volt ott az ínye, kezdtem félni, hogy nehogy begyulladjon, úgyhogy úgy voltam vele, hogy várunk jövő hétig, és ha addig sem esik ki, hát majd kitaláljuk, mi legyen.

Annyira zavarta, hogy nem kellett sokat várni: először az apját kérte meg, hogy tegyen valamit, aztán engem, de egyiken sem vállaltuk, hogy kihúzzuk neki. A fogváltás iszonyú fontos (lelki) érési folyamat, nem jó beleszólni… Billegette a nyelvével, pöcögtette az ujjával, közben zavarában-izgalmában ugrándozott, tapsolt, aztán vett egy nagy levegőt, és -mintha elszakadt volna egy vékony papírlap, olyan hangja volt- kihúzta.

Meglepődött, kikerekedett a szeme, majd apró léptekkel odakopogott az apja elé, és semmi mást nem tudott ismételgetni, csak hogy

NAGYON BÜSZKE VAGYOK MAGAMRA.

És Anya, én már soha többé nem félek semmitől. Nagyfiú lettem. Nekikezdek, megpróbálom, és nem hátrálok. Mert nagyfiú lettem.

Megölelgettük, megszeretgettük, elmondtuk, hogy igen, ez egy nagyon nagy dolog és méltattuk a bátorságát és az elszántságát. Jobbról is, balról is megpuszilgattuk, aztán eszembe jutott a Solum olaj, szertartásosan elővettük, átsimogattuk vele hasát-hátát és közben minden szépet és jót kívántunk neki: bátorságot, elszántságot, boldogságot, kíváncsiságot, őszinteséget, örömöt, szeretetet, családot.

Medve könnyezett, és takonnyal bömböltem, Barnabás meg ragyogott, mint egy kis aranyalma. Soha-soha nem felejtem el ezt az estét.

Számtalan privát üzenet, levél, t-e-l-e-f-o-n-h-í-v-á-s állt ki a gyerekem legóhoz való jogáért:) Barnabás roppant hálás lesz,és mivel a nagy szett valahol mégiscsak nektek köszönhető, ígérem, levideózom majd az örömét.

Pláne, hogy úgy néz ki, hogy egy teljesen váratlan forrásnak köszönhetően még remek áron is sikerül megvenni a szajrét…

Azért ez jó hír ebben a fostaliga napban. Rám is fér, mert nem sikerült jól a fogtömésem, változatlanul fáj, úgyhogy megyek ma vissza, ráadásul elfelejtettem telefonszámlát fizetni (na jó, nem elfelejtettem, hanem nem jutottam el odáig), így villámgyorsan el kell mennem befizetni, vagy kikapcsolják. Hurrá.

Mindegy, legalább megnézem, hogy jött-e a Clinique Poppy Pop rúzsából. Ezen a fosszar napon csak az segíthet.

Minden második héten bevetem magam a gyapjú közé. Ma is így volt, jól ment, egy manósapka készült – eredetileg Gergőnek, aztán végül meggondolta magát a gyapjú, és csak annyira engedett a gyúrásnak, hogy Barnabásra lett jó. Barnusnak nagyon tetszett, az oktató is elégedett volt vele és a csoportban a lányok is szerették: senkinek nincs ilyen kicsi gyereke, így én vagyok a cuki szekció, nálam aztán tényleg minden belefér 🙂

Medve zseniálisan tartja itthon a frontot, ma is egész nap játszottak, főztek, kísérleteztek, meséltek, és úgy veszem észre, hogy ő is élvezi, hogy ilyenkor nyakig merül az apa-fiú létben. Az egész ház olyan, mint egy robbantás után, de nem bánom, majd elpakolok, majd összerendezem, de kell, kell, nagyon kell nekem ez a szabadidő.

Csodás helyen tanulok, a Vár tövében, és ma is a legszebb arcát mutatta a város: egy apró, ékszerdoboz téren kávéztam, a Parlamenttel szemben parkoltam, ragyogott a Nap, és átadtam magam az alkotás önfeledt örömének. Mielőtt azt hinnéd, hogy betéptem (ennyi pozitív gondolatot olvasva), sietve közlöm, hogy nem kellett semmiféle pszichoaktív szer ahhoz,  hogy élvezzem a mai napot, bőven elég volt, hogy eljöttem otthonról és a hátam mögött hagytam a Drazsé kutya által összefosott előszobát.

Szóval nem volt összelépdelt kutyafos, volt viszont rizstejes hosszú kávé, gyapjúvásár (mustármagszínt, bíbort, csaubarnát, lágy zöldet és mély, majdnem feketébe hajló padlizsánt vettem). Beszélgettem, felnőtt módon megkávéztam, prospektusokat nézegettem, aztán teljesen feltöltődve hazajöttem, begyúrtam a sapkát és végül Barnabás fejére igazítottuk, szerinte nagyon vagány lett, és nagy szeretettel hordja majd.

Lehet, hogy holnap begyúrom Gergőét is, ugyanis min.den.képp készítenem kell egy Zorro álarcot, így mindenképp előkerülnek a színes gombócok…

Úgyhogy Pinterest, tea és egy kis csönd.

Újra két hétre feltöltve 🙂

Elég szar a helyzet, éjszaka nagyon köhögött, szárazan, ugatósan, de hála az égnek, ez már nem krupp. Annak az időszaknak vége.

Párásítottunk, nemezeltem neki gyapjúból torokborogatót, Szent Lukács olajat csepegtettünk rá (én Tihanyban vettem, de itt is lehet kapni), és egy nagyon vagány, rénszarvasos pamutba csomagoltuk, amin a rénszarvasok is épp betegek: teát isznak, torokfájós sálat viselnek és nyomják az ágyat.

Elesett szegény, nyűgös, rekedt és hörög, úgyhogy nem jó most neki, nagyon nem.

Kicsit előredolgozom, hogy holnap nyugodtabban induljon a hetünk, így is elég megoldandó feladat lesz, hogy be kell vinnünk a kicsi Mukit a doktornénihez. Ilyenkor egy kicsit úgy viselkedünk,  mint az egyszeri lyány, aki fölmegy Budára, azaz összeírjuk, hogy mi kell, hogy kell és egyáltalán, de ennek a kornak hamarosan vége, ugyanis majdnem mindent interneten rendelek:

• zöldséget is házhoz szállítással rendelem majd, ugyanúgy Zsámbokról, ugyanattól a „cégtől”, de mivel rendszeresen túllépem az ingyen szállításhoz szükséges értékhatárt, nekem jobb, ha házhoz hozzák
• ruhát, meleg harisnyát,fehérneműt. A másik tuti beszerzési forrásom a Müller. Ott is van minden, szar-szappan-szalámi (ahogy Rita barátnőm mondaná), és Müllerék kifejezetten erősek a gyógynövény-gyapjú-ősrégi receptúra alapján vonalon, ami nekem nagyon bejön
• gyógyszert, főleg homeopátiás szereket és homeopátiás olajkeverékeket külföldről rendelek
• könyvet is online, írószert dettó, spéci akvarellpapírt szintén
• élelmiszert a glutenmenteswebshop.hu-ról szoktam, ott nagyjából van minden, ami nekünk kell, ami meg nincs, azt a bionom.hu-ról meg tudom venni
• jegyet, szállást csak így rendelek: legyen az színház, mozi, gyerekprogram, fesztivál, mindent így intézek. (Úgy mondom, hogy Fesztivál, mintha én lennék maga a bulihuligán, pedig…)

Tavaly remek volt az Everness, idén is szeretnék menni. Gondolkodunk a Kaláka Fesztiválon és Kapolcson is. A Waldorf fesztiválra biztosan megyünk, és van több olyan Gyapjúfesztivál is, amin szeretnék ott lenni (pláne, hogy Székesfehérváron is lesz, ott meg nagyi-hotelünk van).

Szóval buli, buli hátán. Pláne, hogy az otthonoktatásba bekapcsolódott a férjem is. Tegnap a Gryllus Vilmos Maszkabál lemezről hallgattuk a Skót dudás dalt, Barnabás rajzolt közben, skót kockás mintákat nézegettünk, később dudaszót hallgattunk, meg skót várakról néztünk képet. Medve egyszer kapcsolódott be a buliba, amikor megkérdezte,hogy kérek-e egy scotch-ot, mert van még itthon bontatlan, többféle is…

Jut eszembe, rám is férne mostanában. A Nagyböjtöt idén nagyon szigorúan veszem, szóval akkor biztosan nem fér bele semmi ilyesmi, és a húsmentességhez idén a teljes alkoholmentesség is hozzátartozik majd (kivéve az, ami főzésbe megy, de ott úgyis elpárolog). A kávé marad, de a súlyvesztést nagyon komolyan gondoltam, úgyhogy megvettük a régóta áhított szobabicajt is – tulajdonképpen ezt kaptuk a családtól Karácsonyra. Szuper, masszív, gerinckímélő és Medvét is elbírja.

Hát, ezek vannak velünk mostanában.