Haladok szépen a tavaszi nagytakarítással: kész a gyógyszeres szekrény is! Nagyon boldog vagyok, eddig ugyanis kisebb parasztlázadás és polgárháború tört ki minden egyes alkalommal, mikor kimondtam a bűvös mondatot: hol-a-hőmérő? Innentől elszabadult a pokol (de nálad volt, de te használtad, de betettem a fürdőbe, de nincs ott, de miért nem lehet a helyére visszatenni, de hol a helye), úgy épp ideje volt, hogy legyen egy h.e.l.y., ahova mindig visszatesszük használat után.
Sajna elég macerás kérdés ez az egész egészségügy nálunk: eleve szedjük a vitaminokat (sokfélét, változatosan, minden nap mást), másrészt egyre inkább belevetem magam a homeopátiás cuccokba (azoknak külön polc kell, könyvekkel, tájékoztatókkal).
A következő polcon az asztmás dolgaink vannak: megnyugtató, hogy egy helyen megtalálom a rohamoldót, az inhalátort, a hörgőtágító cseppeket és az állandó gyógyszereket: nem kell értük feltúrni az egész dobozt.
A legalsó polcra kerültek a kötszerek, sebtapaszok, betadine, pólya, panthenol (égésre), az orrszívó és a lázmérő.
Szuper büszke vagyok magunkra, hogy ilyen hipp-hopp és pikk-pakk létrehoztuk ezt a rendszert. Mindössze 7-8 hónapig kellett nyaggatnom Medvét, hogy vágja már méretre abba a nyomorult szekrénybe a polcokat…
Ha pedig homeopátia, akkor ez a könyv: még 2 éve vettem egy homeopátiás kiállításon, nagyon szeretem, alapos, pontos, gyakorlatias.
