Amikor már nem tudsz hogy kibaszarintani magaddal, akkor egy egyszerű megfázásos sztorira kapj be teljesen fölöslegesen 2×2 augmentint.
A betegséged nem lesz jobb, de legalább az ordas, vízesésszerű fosás rád fog jönni, különösen, ha hivatalos helyen vagy a gyerekkel.
Ahol azt hiszed, egy fing mindent megold.
De mikor kimész a vécébe és sógorostul jön, már tudod, hogy kellett volna a probiotikum.
És teljesen levizesedve, csizmában még a színezett bugyit sem tudod leszedni magadról, úgyhogy beleragasztasz egy tisztasági betétet és szorosan ölelgeted magadhoz a kétévest,
hogy jaj-de-büdit-kakilt-itt-valaki, majd szerencsétleségedre megtoldod a többi várakozó előtt egy Kolos, van kaka?-val, mire a gyerek rázza a fejét, hogy nem, Kolos nem kakált. Anya.
Természetesen ez nem velem történt meg.
Ha ez – ami ugye, ahogy tisztáztuk nem velem történ meg- nem lenne elég, akkor a hetemet színesíti egy rugótörés az espace-ban, megfűszerezve olyan dolgok elromlásával, amit le sem tudok írni, mert kb mintha bulbószivattyút írnék, annyit mond számomra. Kétszázezer, de lehet több.
A hétvégi olasz út ugrott, ha a férjem nem jön autót menteni, nagy baj van, és innentől fogva az sem segít a helyzeten, hogy az óvodába-iskolába bejutáshoz kettő kocsi kell.
Nem baj, Gergő óvodájában úgyis fosóshányós van, és ennyi rosszal a hátunk mögött már meg sem lepődtem, mikor hívott a bébiszitter, hogy Kolos véreset hányt, ja, nem, epres fogkrém. Apropó Gergő, 10/10 pontot érő hisztit vert ma le reggel Barnus szülinapja hajnalán, hogy neki nem ma van a születésnapja. Sikított, toporzékolt, csapkodott és hisztizett, én pedig azt éreztem, hogy kb még kettő perc és csak kétgyerekes anya leszek. Börtönben.
A szerelmesek napjára Medvétől egy Lush fürdőgolyót kaptam, amire Kolos ráfolyatta a nyálát.
Toldjuk meg mindezt egy brutál takonykórral, lüktető fejfájással és egy folyamatosan beszélő Gergővel, és azt hiszem, ezt a hetet le is zárhatjuk, be is rekeszthetjük és ennyi, kész-passz, jöhet a vörösbor.
Oh, wait, nem, mert cataflamot szedek.
