Fodrászhoz viszem ma a gyereket, coleslaw salátát készítek és csirkemell tekercseket. Jó kis délután lesz, sétálunk egy nagyot a környéken, veszünk mandulát és este karácsonyi aprósütit.
Egyéb
találtam olyan kabátot?
Na jó, nem sálgalléros és nem öves, de fekete, szép anyagból van, bőr betétekkel és fekete, és pont rám öntötték, és…
nagy a boldogság.
és ennek nagyon örülök, jól jön ez most.
Ennek örömére kabátot keresek: sima, egyszerű, szép anyagból készült combközépig érő vastag ballont keresek, ha lehet, akkor sálgallérosat, öveset.
Ez a sok-sok feltétel már most magában hordozza azt, hogy a büdös életben nem találok ilyet, úgyhogy ma amolyan pénz a zsebben, szép kabátot keres és ha talál megveszi üzemmódba kapcsolok, és nyakamba veszem a várost.
Megvárom, míg felébred a gyerek, és nagy körutat teszünk, karácsonyi ajándékokat nézegetünk és veszünk csipkebogyóteát is – azt ő is és én is nagyon szeretjük.
Fokhagymás kínai kel főzelék lesz ma, fetasajttal és pirított szezámmaggal, meg cukormentes körtekompótót csináltam, semmi fakszni, 4 körte, egy kis szegfűszeg, fahéj, víz, és egy fél citrom leve. Tudom, semmi köze a kompóthoz, de szeretjük.
Délután pakolászunk majd, és mivel egyedül vagyunk, mert Medve munkatúrán van és csak holnap jön, este összekucorodunk majd a kanapén, és mesét fogunk nézni.
Elköltöztünk, most rendezgetjük ideiglenes kis kuckónkat és várjuk a nagy találkozást A HÁZzal.
Addig megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni a mostani helyzetből, tárolunk, szelektálunk, pakolunk és nagyon szeretjük a barátainkat, akik segítettek költözni:
Laci, Marci, Anita, Gergő – Csodacsapat vagytok, maxiriszpekt!