Itt is megtalálsz:
Browsing Tag:

insta-bővebben

    Egyéb

    A nap, amikor elszakadt, majd összeforrt a Waldorf álom

    Valószínűleg rosszkor és rossz időben csattantak össze. Még azt sem mondhatnám, hogy nagy volt az ÜGY, de fájó seb maradt utána – Ádám és Barnabás egyik óvónénije szóváltásba keveredtek.

    Bánatos volt nagyon a férjem, mert olyan értelmetlen volt az egész, annyiszor átbeszéltük, átrágtuk, kiköptük, visszacsámcsogtuk a dolgot az elmúlt időszakban, most pedig mégis falba ütközött és teljes értetlenséget kapott megértés helyett.

    Ez van, senki nem tökéletes. Mindenkinek lehet rossz napja, mindenki lehet figyelmetlen, de… azért olyan rossz érzés volt egész nap, olyan izgága, gombócos. Hát, ez van, ezzel együtt még mindig ez a legjobb, de…

    … és este megcsörrent a telefonom.

    Sziasztok, nagyon sajnálom, nagyon bántott egész nap, nagyon hirtelen reagáltam. Egyáltalán nem volt igazam, hogyan is felejthettem el, tényleg nagyon bánt, és sokkal jobban fogok figyelni. Bocsássatok meg, remélem nincs harag.

    Egy pillanat alatt nyert értelmet az, hogy együtt vagyunk egymásért, hogy egyenrangú félként veszünk részt ebben a kapcsolatban. Életre kelt a gondolat, hogy hibázunk, belátjuk, és igyekszünk jobban csinálni legközelebb. Nincsenek életre szóló naaaaaaagy dolgok, minden nap új nap, és mindig van lehetőség javítani.

    Mosolyogva tettük le a telefont.

    ————————
    Na jöjjön egy kis insta-bővebben:

     Felhő szétszerelte a kicsi sámlit. Láttál már komondort szégyenkezni? Nem? Na, ilyen.

     Ilyenek az estéink. Még egy alma, egy kis Böngésző a fáradt kismukikkal. Aztán jóéjt puszi, lámpaoltás… és onnan villámgyorsan alvás elszabadul a pokol: kacarászás, ágyon ugrálás, éjszakai víz, hol a cumim, nem kényelmes a takaró, eltűnt a macika…

     Tegnap csúcsminőségű quinoat vettem, ráadásul féláron, a Müllerben. Ügyes vagyok vagy ügyes vagyok?

     Anyu hozott pirospaprikát:friss, idei és valami elképesztő szíve, illata van! Hmm… lehet, hogy egy jó csirkepaprikás lesz most a hétvégi húsnapon?
    Kétesélyes a dolog, holnap ugyanis gombászni megyünk, ha nem esik az eső. Igen, gombászni, ráadásul Gergő bölcsijével. Csuda egy hely ez, na, mondom én 🙂

    Megosztás:
    Egyéb

    Insta bővebben

    megölelgettem a Medvémet, megdögönyöztem a gyerekeket, körbemutogattam a csinos kis nadrágomat és vagy negyed órán keresztül csak feküdtem a kutyákon.

    Ma turbó sebességgel állok neki a munkának. Az elmúlt egy hétben is dolgoztam ugyan, de épp csak arra volt elég, hogy ne ússzak el teljesen.
    Apropó elúszni teljesen: még az Everness előtt csináltam egy kis összeállítást, hogy mit viszek magammal:

    1., Val McDermid – A klastrom titka (zseniális, tök sokáig eljutottam benne még  esténként, pedig nagyon fáradtan értem minden nap a panzióba).
    2., Ipad – talán egyszer vettem elő. Ha már úgyis dolgozni kellett azt én kényelmesen szeretem a laptopról.
    3., Bioderma naptej – a kedvencem ez a fajta, jelenleg 4 flakon van itthon nyitva egyszerre.
    4., A gyönyörű új tollam amit a gyerekem keresztszüleitől kaptam a boldogszülinapomra.
    5., A kedvenc tusfürdőm (nem tudom megunni).
    6., Gumicsizma. Betettem egy színes magasszárút, aztán odafelé vettem a Decathlonban egy rövidszárú feketét. Medve szerint tiszta Coco Chanel – a fekete mindenhez megy. Szerintem durván élcelődik a gumicsizmámon.
    7., Rajzolós könyv – és igen, rengeteget rajzoltam!!

    Csizma az utolsó napra – egész nap családállításon voltam. Hamarabb el szerettem volna jönni, de zseniális volt a csoportvezető, a kineziológiát ötvözte a családállítással, óriási hatással volt rám. Szerencsé vagyok, hogy valami tök véletlen folytán elmaradt az a program, amire eredetileg mentem volna, így kezdésre beestem a családállításra. Nem is mentem máshova egész nap 🙂

    Hogy mit ettem? Hát, nem volt könnyű. Nehéz, mert én még a gluténmentes gabonákból sem ehetem az összeset (na jó, semelyiket), csak rizst, meg nagyon-nagyon ritkán kölest. A nagyon ritkán az kéthetente egyszer.
    Talán egy vagy két olyan étel volt, amiben csak olyan dolog volt, amit nekem szabad, ezek közül az egyik a zöldségragu (zeller, krumpli, brokkoli, sárgarépa, fokhagyma) saját anyagával sűrítve rizzsel.
    Mindegy, tök boldog voltam, hogy legalább valamit ehetek.

    Annyira szép volt esténként ez a sok színes lampion, hogy elhatároztam, hogy ha találok ilyet, akkor feldíszítem a teraszt most nyárra.
    Ez egyébként a Magnet falu volt, ide Himalája jógára jöttem (és milyen jó volt!)

    Krumplipüré rizstejszínnel és paradicsomsalátával. A panzióban megcsinálták úgy, ahogy kértem, nem volt belőle gond. Aztán a szépen kitálalt ételt egy bocsánatkérő mosoly kíséretében összeborítottam egy tányérra és kiültem vele a stégre. Szerintem érthető 🙂

    Mongol-ujgur-hun gyógyászati előadást hallgatok. Nagyon jó volt, rengeteg praktikus tanács hangzott el, szóval megérte, tökéletesen megérte minden pillanat.

    Művészetterápiás workshopra várva a Női Szentély előtt. Voltatok már jurtában? Nem? Én sem. Azt hittem dögmeleg lesz, sötét és fullasztóan levegőtlen, de nem, tökéletesen az ellentéte volt annak, amit hittem. Azt sajnáltam, hogy Barnus nem volt ott (be sem jöhetett volna mondjuk), sikongatott volna a gyönyörűségtől. Elmeséltem neki, és most azt nézegetjük, hogy hova mehetnénk el pár napra jurtában aludni.

    Lenyűgöző.

    Megosztás:
    Egyéb

    Insta-bővebben

    (vigyázz! sok kép jön!)

    Fagyi. Ilyenkor nyáron ipari mennyiségben, almasziruppal édesítve egy kis kókusztejszín és úgy egy kiló eper. Vagy málna. Vagy ribizli.

    Barnusnak névnapja volt, én pedig munkából mentem hazafelé (állati volt, Gergő benn ült velem a Kiadóban:( ). Azt hittük, már túl vannak a köszöntésen, de nem, úgyhogy nagy sürgés-forgással kisasztal, csíkos terítő, kisvirág (!), gyerekek felsorakoztatva, gyerekem megköszöntve. Annyira összefacsarodott a szívem ennyi kedvességtől, pedig pont kettévágtuk a napjukat. Gergőt is odahívta Barnabás, együtt ültek, hallgatták a köszöntést, Barnus meg annyira zavarban volt, hogy csak ölelgette Gergőt, rá sem nézett a gyerekekre.

    A Szamos cukrászdában van olyan fagyi, amit RITKÁN, de ehetünk. Elkértem konkrétan az allergén listát, és 3 -vagy 4? nem is emlékszem pontosan- fajta fagyit ehetünk. Nem tökéletes, mert a cukor azért benne van, de havonta 2x 2 gombóc belefér. Barnus olyan boldog volt, hogy nem győzött hízelegni a fagyis lánynak: Te gyönyörű csillag, Te! te fagyifőző szuperkirálylány!!

    Csoportkép, jobb oldalon rózsaszínben a kislány, akibe NEM szerelmes, és ezt 3x mondja el naponta, random helyzetekben. Szóval NEM szerelmes. NEM.

    Tonhalsteak krémes zöldséggel. Ezzel ünnepeltük Medve új munkáját:) Isteni volt egyébként, de nagyon drága, szóval mondtam a kölyköknek, hogy rá ne szokjanak…:P

    Saját ribizli. Van fekete, fehér és piros is, nagyon szeretem, mindig a piros zománcos kisvajling jut eszembe róla a nagyiéknál. Abba szedtük, a nyárikonyhában mostuk és foggal húztuk le mindig az egész fürtről a szemeket. Máshogy nem is jó 🙂

    Ez a tö-ké-le-tes életem bizonyítéka. Ez a kép mindösszesen annyit mutat, hogy ha elég kitartóan, nagy hájpot leverve, extázissal csillogó szemmel kipakolom a terasz asztalra a kreatív szarokat, akkor hajlandóak odaülni és 5-10 percet elmolyolni.

    Johanna egyik méltatlanul elhanyagolt testvére. Összesen 9 ilyen óriási fenyőfánk van, és egyedül Johannának van neve meg a két meggyfának (amiről még ekkor azt hittük, hogy cseresznye), de neki például nincs neve. Javaslatok?

    Pizza torony. Nagyon sokan mondják, hogy nem jó, mert nyeklik-nyuklik, nem sül át, nem elég magas  hely, cserélgetni kell, stb., de nekünk semmi bajunk nem volt vele. Most az olasz hetek kínálatában volt a Lidlben (ez úgy hangzott, mintha a Cavalli a/i 2015/16-ról beszélnék, muhaha), és azt hiszem 3000 Ft volt. Zenker, szóval elég jó, 220 fokot simán bírt és ropogós, hajszálvékony, nápolyi jellegű lett a tészta (én azt szeretem). Volt tejszínes paradicsomos, ruccolás, halas, sima bazsalikomos. Imádtuk, mostantól péntekenként pizza estet tartunk 🙂 Valszeg menni fog, mert olyannyira nincs valós életünk, hogy bizton állíthatom, hogy minden pénteken ráérünk majd baszkolódni a pizza toronnyal. 😀

    Megosztás: