Sűrű napokon vagyok túl. Volt itt
- bölcsis beiratkozás,
- második szülinap,
- új feladat,
- és egy új lehetséges ház.
Amit ma megyünk megnézni. Hamarosan jövök a részletekkel, most azonban még az orrszőröm is keresztben van, úgy drukkolok magunknak.
All Posts By:
Ági
- ragu (zöldborsós-répás), ebből később pitetöltelék vagy kis tejszínnel feldúsítva tésztafeltét lehet
- olaszos (nem is kell magyaráznom. Lasagne, spagetti, makaróni, farfalle, fusilli…
- csípős paprikás (hortobágyi palacsintába, de indiai kajához és chili con carne alapnak is remek)
létszükséglet, hogy okosan tervezzem meg a menüt. Rengetegszer fordul elő, hogy nincs időm főzni, vagy nagyon későn érek haza és tényleg csak 20 percem van, hogy valami kaját összeüssek.
Ezeket a receptgyűjteményeket (már ha ez az, bár kötve hiszem) elsősorban magamnak írom, jegyzetként, elsősorban arról, ami bevált.
Fűszeres sült darált pulykahús (vagy marha)
kicsi adagokban mehet a fagyasztóba, hagymával, fokhagymával és fűszerekkel sütve. Lehet olyan is, ami:
életmentő, és mindig megfogadom, hogy egyszerre legalább 3 kiló húsból készítek és katonás rendben le lesznek fagyasztva a 40 dekás adagok a mélyhűtőben.
Megráztam magam és letettem egy munkát, hogy a többire tudjak koncentrálni. Iskolába járok és tanulok, ugyanakkor változatlanul tanítok és dolgozom, no meg babázom a már nem is annyira baba fiammal.
Holnap lesz 2 éves.
Tavaly óriási buli volt, idén nem lesz, csak hármasban ünnepeljük majd, hogy ilyen nagyfiú lett már.
Ajándékok betárazva, torta majd holnap sül (karamellás csokitorta lesz) és remélem nagyon meghitt kis ünnepünk lesz.
Újra ráfekszem a diétára – most stagnálok egy ideje, de legalább nem jött vissza, ami eddig lement, és úgy indítom a dolgot, hogy minden héten tartok egy lénapot, amikor csak iszom.
Újra van egy ház, ami befutó lehet, de már semmibe nem merem beleélni magam, amíg aláírt papírjaink nincsenek. Tetszik. Nagyon.
Kiderül.
a gyereknek nézek majd arckrémet a hideg ellen: még nem döntöttem, de amit most használunk, az nem jó.
csak nagyon nehéz kitalálni, hogy mikor jön el?
Nem tagadom, az egyik legnagyobb hibám az, hogy baromi nehezen engedek el dolgokat. Sokkal tovább maradok benne olyan már-már a tarthatatlanság határát feszegető helyzetekben, amikből réges-rég egy kurva nagy tigrisbukfenccel ki kellett volna ugranom.
Nehezen szánom rá magam a tigrisbukfencekre… de ez ma egy ilyen nap: felállok.
Leteszem az egyik feladatomat, hogy több időm legyen a gyerekemre, családomra, a háztartásra, és egyáltalán: legyen szabadidőm. Ugyanis van az a pénz, amiért az ember a gyereke kivételével a többit a háttérbe tolja egy kis időre, és van az a pénz, amiért nem teszi.
Drukkoljatok.
Egyéb
beteg vagyok
készítettem forró teát és leégettem vele a nyelvemet. Most fáj. A gyerek ordít, én alig tudok kikászálódni az ágyból, ettől még a gyerek visít, én meg… tévézek.
Olvasok. Írok. Teázni nem fogok, mert nincs nyelvem (de ezt már mondtam). Hallgatom a hóhelyzetet. Almás crumble-t eszem és azon gondolkodom, hogy mikorra fog helyrerázódni a körmöm, ami nagyon megsínylette a gél-lakkozást.
Medve nagyon dolgozik, nekem ehhez nagyon sok inget kellene vasalnom, és egész egyszerűen öklendezni kezdek, ha csak ránézek a vasalódeszkára. Nem tehetek róla, UTÁLOK vasalni.