Nagyi igazán nem akar sok vizet zavarni. Nem ugráltat, nem követelőzik, nem hisztizik. Ezzel együtt rengeteg tennivaló van körülötte: a párnája, a vize, a haja, a körme, a gyógyszerei, a reggeli, a kis sárgabarack, az ebéd, a vacsora, a zokni, a gyógytorna, a tévé, a szemüveg, a még egy takaró, a sok a takaró, a fásli, a véralvadásgátló, a fürödjünk, a töröld le a keretet, a segíts át a szobavécére, a Bioptron lámpa, a masszázsfotel… sorolhatnám.
Tök sok jó dolgot is hozott az életünkbe: a gyerekek valamivel csendesebbek, nyugodtabbak lettek, Medve határozottan megkönnyebbült, az egész ház átalakítás felgyorsult és leegyszerűsödött, ráadásul a Nagyinak tök jó humora van.
Nagyon igyekszik nem beleszólni semmibe: pénzügyek, gyereknevelés, diéta, életmód. Mondom nagyon igyekszik. Egyébként minden, amit eddig evett (a kenyerünk, a vegán töltöttpaprika, a cukkinifasirt,a vegán fagyi, citromos-vaníliás köleskrém, a rántás nélküli zöldségleves, a thai curry) nagyon ízlett neki, szívesen ette. Nyilván ragaszkodik bizonyos dolgokhoz: neki kell a napi tejecskéje (Aldi, bio teljes tej), a saját kenyeréhez (bajor rozscipó) és persze a kolbász, amit még otthonról elhozatott, a krémsajt, amit még a kórházból mentett, a macisajt, amit szintén ott adtak… szóval érted.
Teljesen elámult a szobája láttán: végül a legislegrégebbi hálószobánkat kapta meg, onnan kétszárnyú ajtó vezet a kert felőli nappaliba,ráadásul világos, jó messze van a kölyköktől és a dupla ajtón és az ablakon át is zöldre lát. Pár apróság még hiányzik,nagyon kell neki egy falvédő, a kézzel hímzett képei és egy olvasólámpa, de alapvetően kész vagyunk, megvagyunk,jó lesz így.
Újraterveztük a konyhát, és végül nagyon modern módon a sima sötétbarna pác mellett döntöttünk 😀 Bátrak és innovatívak vagyunk, na, de
1., napi 5 főzéshez-sütéshez nem praktikus a fehér (jólesett egy kicsit álmodozni, de nem reális)
2., ez tetszik igazán, ezek vagyunk mi.
Várom a leárazásokat, a hálószobánkhoz tartozó kicsi erkélyre szeretnék holland pázsitot és egy kis kávézó szettet (asztal, két szék), a nagy teraszra egy párnaládát (nagyot!) és mindenképp kell egy-egy garnitúra friss ágynemű a fiúknak is,immáron az új szobájukba, ami viszont költözik.
Igen, a fiúk szobájához akartunk a legkevésbé hozzányúlni, de sajnos másképp nem jön össze a dolog. A hátunk első részében lesz így a hálónk, a gyerekszoba, a konyha, egy étkező és egy családi szoba. A hátsó részben van a nagy gardrób és a gyerek gardrób, az én műhelyem, a nagyi fürdője, a dolgozó szoba és a szép nappali (ami egyelőre lebombázott hely az ablakcsere miatt).
A family room, mint olyan, Amerikában teljesen bevett dolog, és lám, a szükség és a lehetőség csavarta így-úgy, de nekünk is lesz.
A family room, azaz családi szoba általában a konyha és az étkező megnagyobbítása, egy légtérben van vele. Egy kevésbé formális tér, mint a nappali, ott van a gyerekeknek kialakítva játszó-és tanuló sarok (pipa, pipa, pipa), ez utóbbi nálunk az OO (otthonoktatás) miatt különösen fontos.
Hát, itt tartunk most. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy bánom, hogy így alakult. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kibírhatatlan. De hazudnék akkor is, ha csillogó szemmel azt mondanám, hogy könnyű. Nem, nem az.
De egy háromévesben annyi energia van, hogy bírja 😉
