………………………………………………..

… és még:

• nagy levegő, dobpergés, retro fagyigép beüzemelés 
• Gergő táskáját összepakolom ma készre – ha leteszem Barnust aludni keresek valami jó filmet és babaruhát fogok vasalni:)
• holnap (valószínűleg) utolsó orvosi vizit, kis munka és egy kis asszisztálás: nemén sminkelek, hanem a tanítványom:)

ezt esszük:

Tamara csirkét kaptam ki a fagyasztóból és rizst pároltam hozzá. Tökéletes, zamatos, isteni lett, én pedig a mennybe mentem (Nyuszkó, ez nagyon-nagyon finom! – és aki ismeri a férjemet, az tudja, hogy ez biza nagy szó).

ezt látom:

kup-le-ráj mindenhol. Na jó, nem mindenhol, de a nagy nappaliban igen: a gyereknek itt volt megfelelő a te-lep-i-szony(!) a vonatpályához. Remek. Remekremek.

ezt csináljuk:

Medve épp Barnabás ágyát fejezi be. Gyönyörű lett, ha teljesen kész, akkor hozok képeket! Csodás lesz benne a vadiúj ágynemű is, szóval nagyon reméljük, hogy este ebben alszik már a nagylegény.

Én felszedettem az összes szőnyeget a nappaliban, most megvárom, míg felébred a gyerek és felporszívózok-felmosok, illetve vanish szőnyegtisztítóval átsikálom a szőnyegeket. Nem, nem fészekrakó ösztön – pisiszagot érzek. És ha én azt mondom, hogy márpedig itt büdös van, akkor az úgy van.

Medve nem örül majd nekem, de még karnist akarok feltetetni vele (még nem is mondtam neki).

amin bosszankodunk:

tegnap hét határt bejártunk az álom fagyigépért, de sehol nem találtunk jót. Talán nem véletlenül: az elfekvő cuccok között találtunk egy 25 éves fagyigépet, úgyhogy most kipróbáljuk, hogy működik-e.

Nincs rá jobb szó – elképesztő hétvége van mögöttünk.

Medve – hol máshol? – mint az árvízi helyzet kellős közepén volt egész hétvégén, egy rendezvényen dolgozott. Már jön haza: vonattal, busszal, vonattal (természetesen mindegyik egy-másfél órát késik…)

Mi pedig…

1., ha a gyerekednek 40 fokos (értsd 40,2) láza van, és kúpot akarsz neki adni, akkor a férjed úgy gondolja majd, hogy besegít. Lelkesen felajánl a gyereknek -idézem- “egy nagy adag fagyit, ha anya beteheti a kúpot”.

2., mikor a teljes kimerültség határán leülnék meggyes-ricottás fagyit enni, akkor derül ki, hogy a meggyszószt leette a tetejéről.

3. ez azonban eltörpül ahhoz az esethez képest, amikor megette a fagyi felét, majd a másik felét ALULRÓL kanalazta ki, úgyhogy mikor nekiálltam, hogy akkor most Game of Thrones, és alszik a gyerek, és befejeztem a munkáimat és ott a madártej fagyi a hűtőben, kábé egy kanál után kiderült, hogy a teteje egy hártya, alatta egy üres alagút van. Egy üreg. Egy barlang. Pont olyan barlang, amilyenben az ilyen gátlástalan, barbár ősemberek laktak nagyon rég. Nyilván madártej fagyi nélkül.

Elfelejtettem, hogy június 3-án lejár a jogosítványom. Óriás rohanás lesz ma délelőtt, háziorvos, önkormányzat (a reggeliztetés, ebédcsomagolás, reggeli munkák elindítása és egy legó állatorvos+távcső felkutatása körön már túl vagyok – és még nincs fél 9). Nem hiányzott ez most. Más terveim voltak. 

Be szerettem volna csomagolni a dadusoknak a pedagógus napra szánt ajándékot. Vagány Clinique szemfestéket kapnak. Nem azért, mert kolbászból van a kerítés, hanem azért, mert nagyon sokat köszönhetünk nekik: szeretik, nevelgetik a Barnusunkat, és ez olyan hálával tölt el, hogy az nem is igaz. Tudom, ez a dolguk. De a simogatások, a bátorítás, az extra puszik  az igazán nem lenne “kötelező”, és mégis minden nap megkapja a gyerek…

Be akartam fejezni a bodzát. Ez sem marad el, csak délutánra csúszik: cukrot kell venni meg almát (most almás készül majd), aztán felhordani az üvegeket, kimosni és indul a banzáj.

Tegnap voltam orvosnál: Gergőke irányba állt, még mindig nagyobb, mint kellene neki, úgyhogy teljesen tanácstalanok vagyunk, hogy mikor indul meg. Azt azért nem lehet mondani, hogy kétségbe estem volna: a menetrend szerinti masszázs-szauna-arckezelés trióra érkező Zsu csak annyit mondott, hogy szóljak, ha elfolyna a magzatvíz, én pedig mondtam, hogy oké, ő meg nyomkodja majd a derekam, amíg meg nem érkezik a férjem. Ezt lerendeztük a liftben, röhögtünk egyet, kiszálltunk és nekiláttunk a szeánsznak.

Csodaszép a legényke odabenn: néha fel sem fogom, hogy nemsokára itt lesz, velünk lesz, dédelgethetjük, puszilgathatjuk és szeretgethetjük. Néha legszívesebben elkiáltanám magam a boltban, hogy “hé, emberek, hogy tudtok ilyen nyugodtan vásárolgatni, miközben egy ultragigamega csoda történik velem???”, de nyilván nem ordibálok, csak mosolygok és nagyon-nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy Barnabás olyan, amilyen, hogy van, hogy okos-értelmes-bájos, és hogy jön Gergő is.

Remélem, azt remélem, hogy Barnabást megtanultam úgy szeretni, ahogy az neki jó, és bízom benne, hogy Gergőnek is a lehető legjobb, tökéletlen anyukája leszek.

Akinek van jogosítványa. 

Úgyhogy zárjam már be ezt a nyomorult oldalt és húzzak már el öltözködni, mert elkésünk az orvostól:)

Epres, almás és almás-rebarbarás készült, óvatos mennyiségekkel (15-20 kis üveg fajtánként:)), de akkora sikere van, hogy egy nagyobb adag ázik, és várja a sorsát, hogy csütörtökön nekiessek.

Egész szombaton dolgoztam, és meg kell osztanom ezen a blogon is: nagyon boldog vagyok és büszke vagyok a tanítványaimra – kifejezetten jól alakulnak a lányok, ügyesek lesznek és jól haladnak, szóval az instant-sminkre éhes népséget jó kezekben hagyom, amíg Gergővel összeszokunk. (Hahó, Székesfehérvár, állati jó sminkest kaptok hamarosan…úgy nyár végére!)

és akkor random:

… szomorú ez az időjárás és ettől én is olyan lassú és lomha leszek. Basszus, sosem gondoltam volna, hogy május végén fűteni fogunk,aztán meg tessék: 8 fok van odakinn!

… összegyűjtöttem a szuper-színe-van-de-ezt-a-kiképzést-nem-bírja körömlakkokat: a tesóm nagyon örül majd neki, én pedig csak azt tartom meg, ami gyerekbiztos, súrolóbiztos és takarításbiztos.

… igen, jól látod, kezd a szenvedélyemmé válni a lomtalanítás. Olyan érzés, mintha mázsás súlyoktól szabadulnék meg (pedig egy ide-oda pakolt körömlakk nagyjából 5 deka:)). 

… amit viszont összegyűjtöttem, azok a régi, gyönyörű porcelán tányérok. A héten veszek hozzá kampót és felteszem a konyhába. Na jó, megkérem Medvét, hogy tegye fel.

… uhh… megnéztem az időjárás előrejelzést a hétre. Nem kellett volna. Ocsmány idő lesz.

megyek duzzogni. attól nyilván kisüt a nap.