Kettő ki:

allergiás lettem az aldis kápia paprikára. Mikor kibontottam a csomagolásból, már éreztem, hogy nem oké, de arra gondoltam, hogy

1.,biztos csak finnyogok

2.,annyira megszoktam a zsámboki minőséget, hogy a legkisebb vegyszert is megérzem.

Nos, nemcsak én. Gergőkének a feje dagadt be, ugyanúgy, mint tavaly nyáron, Barnabásnak a hasán a bőr lett tiszta kiütés, nekem pedig beödémásodott a karom, és elkezdett terjedni a duzzanat. Eléggé megijedtünk, na.

A második kimenős az nem igazi kimenős: ott csupán a gyerekek őrületes ruhatárát próbálom szortírozni (a 110-116-os méret most pont olyan, hogy ha hagyom, hogy Barnus tovább hordja, akkor Gergőre már nem lesz jó,mert eldeformálódik, kinyúlik), javítani ( nem teszek el semmit romlott cipzárral és lyukas térddel – előbbire a csodás varrónőnk, utóbbira pedig a felvasalható foltmatrica a tökéletes megoldás).

Kettő be:

Nagyon ritkán bólintok bármilyen műanyag gyerekjátékra, erre viszont egyből igent tudtam mondani:

Addictaball a neve,19 cm az átmérője és a lényege az, hogy egy elég bonyolult pályán kell végigvezetni a golyót úgy, hogy a kezedben forgatod ezt a labdát. Tök jó a finommotorika, a szem-kéz koordináció és a figyelemzavar fejlesztésére is, úgyhogy meg is van Barnus egyik húsvéti ajándéka. Tőlünk memóriajátékot és legót kapnak, de a család úgyis megkérdezi majd,hogy na akkor mit, és mivel nálunk csokit nem lehet,csak egyfélét és abból is keveset, hát nagy örömmel mondom majd, hogy akkor EZT.

A másik bejövős az a barkács szakkör helyére jön be, ugyanis a szerdai barkácson kiderült, hogy ez még nem neki való. Majd egy év múlva újra megpróbáljuk, mert nagyon élvezte a társaságot, szuperjó lesz neki – de még korai. Úgyhogy úszni és lovagolni fog ezen a tavaszon. Azaz haha, ki vagyok én, hogy megmondjam, hogy mit fog? … inkább úgy fogalmazok, hogy azt próbáljuk legközelebb.

Nyert a Saul fia, a meggyes chia puding, láthatom a Marie Antoniette musicalt premier előtt, újra a 42-esés a 40-es farmer méret között vagyok. Szuperjó filmeket láttam a hétvégén (megnéztem a Gone Girlt, a Deja Vu-t és egy harmadikat, amire nem is emlékszem, hogy mi volt, de ez a kettő megmaradt). Egyáltalán nem visel meg a húsmentes, tejmentes, gluténmentes böjt: még egy 3 napos zöld lötyi kúrával is megfejelem majd.

Jó hír, hogy elindultak a fermentált zöldségeim és a kombucha is szépen növekszik, de a ferment-katasztrófa elkerülésére rendeltem leszorítókat is, azokkal tuti nem bukkan ki a víz alól semmi. Holnap vagy holnapután ide is ér 🙂

Az élet azonban nem fenékig tejfel: óriási herpesz vírus van a számon, a műtött oldalon bedurrant egy nyirokcsomó, fáj a torkom. Rettenetes szusit tekertem szombaton (nem jól ízesítettem be a rizst, onnan meg már mindegy), Medvével még mindig nem napfény-boldogság a helyzet (most mondjam, hogy kihajítottam egy talpas virágkaspót az ablakon?) és nem vittem vissza a könyvtárba a könyveket. Gergő megint köhög, úgyhogy most itthon van mindenki, palacsintát reggelizünk, aztán jön apukám, minket pedig bekérettek az óvodába.

Így indul a hét.

Tulajdonképpen több a jó, mint a nem jó.