Itt is megtalálsz:
All Posts By:

Ági

    5 perc a semmiből

    5 perc a semmiből – megyünk

    Megyünk, és Te tolod a kocsit, aztán elszaladsz, mert megláttál két pillangót. Kaviccsal irkafirkálsz a homokba, nem lépsz a csíkra, meleged van. Nekem is  levesszük a mellényt mindketten, átjárja a kellemes szellő a befülledt testünket, sokkal jobb így. Beszélgetünk, ráncolod a homlokod, grimaszolsz, mesélsz.
    Zárva van a fagyizó, nehezen is magyaráznám el a mindenmentes fagyit, de sebaj, a postánál már nem is érdekel, egyedül mész be, viszed a csomagot.
    Fel szeretnéd adni, adok pénzt, elmondom mit kell mondani, és már csak a lépcső aljáról nézlek, ahogy bemész, ahogy beállsz a sorba, hogy milyen nyurga vagy, milyen mosolygós.
    Hogy lábujjhegyen állsz az ablak előtt, hogy elmondod, mit szeretnél, hogy nagy vagy, ó-de-nagy-vagy kisfiam. Én édes, puha, maszatos, konok, ragacsos, napillatú kisfiam.
    Megosztás:
    Egyéb

    Kérdeztétek / felmerült

    Mellbimbó: nem onnan indult. Ductalis invasiv carcinomám volt, ami a tejcsatornából indul. A legtöbb melldagi ilyen. Hiába tejcsatorna, nincs köze a terhességhez: 70 fölött is príma ductalis daganatokat tudnak képezni a nők. 
    Kiütés: nem kiütés, ez egy speciális, melldaganatra jellemző bőrtünet. Nem mindenkinél jelenik meg. Észre se venném, ha nem mentem volna keresztül azon, amin előtte. Mindössze 3, apró, tűfejnyi pontról van szó. Bőrszínű, beleolvad a környezetébe. Nem a bőrgyógyász kompetenciája. És ez nem maga a daganat. Ez egy kísérő bőrtünet lehet.
    Mindenérzékenység: Barnabás nem pszichésen reagál így. A “pszichésen így vezeti le a gyerek” az a körömrágás, hogy átjön éjjel leellenőrizni, hogy befekszik mellém aludni. A “mindenre oda kell figyelni diéta” az innen-onnan összeszedett családi örökség, és inkább az az aggasztó, hogy együttesen van jelen. De kurva jó zsömlét sütöttem tegnap és szuper változatosan lehet kajálni, szóval megoldható a dolog.
    Mikor lett gyanús: a mellemen lévő bőrtünet sosem volt gyanús. A dió méretű csomó a jobb mellem felső negyedén  na az rohadtul az volt, és egy fürdésnél vettem észre. Egyébként nem fájt, nem viszketett, szóval olyannyira nem aggódtunk. Egészen az utolsó pillanatig nem…
    Tumormarker: jelzi, hogy mennyi a vérben jelenlévő rák-ellenanyag. Van a speciális emlőtumor-marker, meg van egy általános tumormarker, nekünk volt melldagisoknak ezt a kettőt nézik, és mind a kettő nagyon-nagyon alacsony. Figyelgetni kell, hogy nő-e KIUGRÓAN.
    Nem álltam vissza a húsra. Megettem pár szelet csirkesonkát, meg egy szelet recegős húsvéti sonkát, de alapvetően nem kívánom a húst. Ma rizstészta lesz zöldségekkel, tojással. Ádámnak lesz mellé husi. 
    @Kószáló pszicho-izé, dobnál egy mailt a haromhonap kukac gmail.com-ra? 
    Nem esik jól: összességében a szervezetünk nem hülye. Nehéz elfogadni, hogy így van, de így van: pontosan jelzi, mi kell neki.
    ———–
    Megosztás:
    Egyéb

    Na. Ha azt hinnéd, eltűntem, jelentem,

    hogy igen, el.
    Az úgy történt, hogy múlt hét szerda este találtam valami rettenetesen furcsát a másik mellemen. A mellrák nálam külső bőrtünettel járt. Nem volt se undi, de kifejezetten csúnya, se nagyon feltűnő: teljesen be lehet tudni annak, hogy oké, mostantól ilyen a mellem, vagy hogy a tejtermelés miatt ilyen, vagy akármi… de nem, később kiderült, hogy ez melldaganat tünet lehet. Pici, apró, gombostűfejnyi kis… hááááát… nem pattanás. Nem hólyag. Olyan bőr-rücsök, ha van ilyen, de semmiképp ne feltűnő, levedző, gusztustalan, feltűnő, oda-nem-illő dologra gondolj. Lapos szemölcs? Nem emelkedik ki annyira. 
    Na, miután visszatértél a pólód alól, folytatom.
    Szóval szerda este, telve minden újjászületési vággyal fürödni indultam. 
    És miközben lehámoztam magamról a melltartót, megláttam egy nagyon aprócska felületen 3 ilyet, a másik mellemen. Nos, a jobb oldalon is így kezdődött: pár ilyen, de azt a tejcsatorna kivezetőnyílásainak tudtam be. Aztán egyre több és több lett. A többit tudjuk –  műtét-kemó-sugár.
    Ugyanez a másik oldalon.
    Egyszerre jött rám a hányinger, a fosás, a remegés, a sírás. A néma üvöltés. Sikítás. Zokogás. Fáradtság. Őrület.
    Ha van a bal mellemben valami, akkor nem hatott a kemó. Akkor beváltja a tripla negatív a hírét: nem fog rajta a kemó. Akkor elkezdenek bombázni kábé ami-van-a-polcon-bekötjük alapon. 
    Ha nem hat, max egy év. Rettenetes kínok közepette.
    Barnabás 5 éves lesz. Gergő olyan másfél.
    Újra bekukk, ott van az, bmeg, ott van, nem a szemem káprázik.
    Zokogva felhívom az egyetlen embert, aki értheti: a csajszit, akiről már beszéltem. Mire kicsöng, már nem sírok, csak pánik van: elmondom. Nem nyugtatgat, intéz orvost, vértesztet (hogy a fenébe, nem tudom) másnapra.
    Másnap Kékgolyó. Jön velem.
    Délutánra eredmény.
    —————————–
    Sosem volt még ilyen alacsony a tumormarkerem. Sosem voltak még ennyire jók az eredményeim.
    Viszont alapvető táplálkozási irányváltás kell: gluténmentes, tejmentes és cukormentes diéta, hogy sejtszinten regenerálódhasson a nemtudommi. Membrán? Nem is figyeltem. 
    Sosem volt még ilyen alacsony a tumormarker.
    Sosem féltem még ennyire. Nem, az első körben sem.
    Sosem voltam még ennyire tanácstalan a kaját illetően.
    Ez az “mindenérzékenység” érinti a gyerekeket is, ezt azóta már a doktor nénink is megerősítette, ki is írta a vizsgálatokat. Glutén, tej, cukor. 
    Újabb vérteszt 3 hónap múlva. 

    Megosztás:
    Egyéb

    5 perc a semmiből – Húsvét

    Hosszú évek voltak, és ahogy göngyölítem-emlékszem-rendszerezem, egyre hosszabbnak tűnnek. Érdekes, hogy mindenféle fájdalom nélkül landol a konténerben minden, amit úgy ítélek meg, hogy már nem kell.

    Minden egyes lépéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy letisztuljon a kép – végre tudom, hogy mim van. Méltó helyre kerülnek a fontos emlékek, és igen, megtartok olyat is, ami a nehézségekre emlékeztet.

    Egy régi lakáskulcs. Egy levél. Egy összetört telefon. A sugárterápiás alátét.
    Nem felejtek.

    Egy picit belehaltam.

    Ideje újjászületni.

    Megosztás:
    Egyéb

    Szolgálati közlemények, mindenki megkapja a magáét

    In-ter-jút adtam (beszarás, mi?) egy igazán kedves lánynak (helló, a nyomoromon, azaz a gyerekem felpofozásán vihogó szerkesztőség. Helló. Igen, Ti. Ne vihogjatok, piát küldjetek;)).
    ————
    Egyébként brutál fejfájásom volt ma. Nem használ se a szemmasszázs, se a magnézium pezsgőtabletta, se semmi, ha fájni akar, hát fáj. Anyu, süss diócskát húsvétra. Attól elmúlik.
    ————
    Gabi, megérkezett a szülinapi ajándékod. Átveheted itt nálunk, és majd mutatni akarok egy hogyan gyógyítsuk, fiatalítsuk, örökéletesítsük magunkat talpmasszázzsal könyvet. Légyszi csinálj nekem egy olyan hasfal közelítős gyógytornát, mert botrány, hogy még mindig úgy nézek ki, mint aki terhes.
    ————
    Ildi, bekereteztem a műved. Hamarosan jön ide, külön posztban.
    ————
    Klaudia, még mindig vár rád az a nyaklánc.
    ————
    Sanyi, nyomd az Ádzseszkót.
    Megosztás:
    alma meg a fája

    Döbbenetes, de betartottam

    Ez az utolsó(?) húsmentes hét.

    Indul a lisztmentes hét, szerdától pedig a 3 napos léböjt, szóval nagyon drukkolok magamnak, hogy kitartsak és meglegyen a vége is.

    ————

    A tegnapi posztban azt hiszem nem sikerült kellőképp kiemelnem, hogy azért a sétálós rész nagyon jó volt. Minden nyűgtől eltekintve azt hiszem megérte:

    Megosztás: