és talán legbelül tudom is, hogy miért.

Egyrészt nagyon nehéz napok állnak mögöttünk Medvével: sok volt a kaffogás, a veszekedés, a zsörtölődés és az odaszúrás mindkét oldalon. Nagyon-nagyon szeretnénk mindketten, ha kész lenne a lenti rész, de rendkívül nehezen álltunk neki, és mivel tudtuk, hogy a dolog kikerülhetetlen, inkább egymást basztattuk a végtelenségig.

Nem segített az sem, hogy nagyon nagy volt a meleg, hogy tapadt a bőröm, hogy leégett az arca, hogy nyűgösek voltak a kicsik, hogy Barnusnak -érthető módon- be nem áll a szája és csak ömlik belőle a Bátor Tábor.

Csuda emberekkel találkoztunk ott, nem győztünk hálálkodni, hogy mennyi szeretettel és odafigyeléssel vették körbe a gyerekünket, és ahogy ott beszélgettünk, egyszercsak rákérdeztem a velem szemben álló, épp barnusról lelkendező srácot, hogy mégis hogy került ő ide, és honnan jött ez, hogy akkor neki itt dolga van ezekkel a beteg gyerekekkel… mire ő:

Nagyon egyszerű. Jó életem van, és az az életcélom, hogy legalább annyit beletegyek a nagy közösbe, mint amennyit kiveszek belőle.

És ebben a szellemben szeretgették a kisfiamat egy héten át,majd ha lesznek képek, hozok ám!

De most vissza a picsogásomhoz és a padlófelszedéshez: megvan a padlólap, kap egy valami vízzáró-aljzatkiegyenlítő szarságot (jól elvolt eddig nélküle, de Medve maximalista), utána hófehér festéket, új lámpát és egy vadiúj pad is bekerül oda, de az nem most, várni kell rá, de sebaj. Fehér lesz az is.

Megrendeltem az új határidőnaplómat: végül egy nagyobb, A5-ös méretű mellett döntöttem, mert a kisebben nem férek el – így egy helyen lesz majd Barnus inzulinhangolása, az én napi teendőim, a munkáim és a bullet journal is. Amin nem változtatunk, az a Medvével közös Google naptár, mert az nagyon bejött, amúgy pedig leszarom, leszarom, nyiff-nyaff, de legalább a könyv, amit olvasok vicces, és elkészült egy adag fahéjas-vaníliás szilva is.

Tiszta ősz, komolyan. Szilvabefőtt, zuhogó eső, és épp csizmatartó állványokat nézegetek… meg kenyérpirítót. Meg képek kerültek elő, amiket kereteztetnék.

És természetesen tovább nyihogok. Van ez így.

Lassan vége ennek a nyárnak (jó-jó, nem, még nem, de ennél melegebb, másabb, lényegében újdonságot hozó már nem lesz), úgyhogy összeszedtem az idei kedvenceket, amik nélkül nehezebb, rosszabb, unalmasabb vagy egyenesen kibírhatatlan lett volna a hőség.

1., Steiner Kristóf első szakácskönyve. Eddig sem volt különösebben nagy nehézség a főzés akármennyire bonyolult is a diétánk, de valahogy az a csipetnyi plusz itt-ott hiányzott. Mi voltunk eddig az extrém család, így üdítő olvasni, hogy milyen színes, változatos, ízgazdag, ínyenc módon főz valaki más, és teszi nyálcsurgatóan változatossá azt az étrendet, amit én is követek. Volt benne néhány homlokracsapós recept, amiket imádtam, azóta ki is próbáltam, és valóban más, egészen már egy-egy hozzávalótól az, amit eddig másképp, egyszerűbben, eltérő ízvilággal szoktam meg. Pont mostanában volt egy beszélgetés, ahol arról esett szó, hogy valaki nem tud lemondani a hús ízéről, mire a masszőr lány kifejtette, hogy ha a csirkemellnek lenne íze például, akkor se sütni, se fűszerezni nem kellene, mégis finom lenne, ehelyett viszont egész szakácskönyveket töltenek meg az ilyen-olyan ízű csirkés receptek, így tulajdonképp mégiscsak a fűszerek és a pözsanyag, ami finom, azt meg mindenre lehet tenni. Nekem néha hiányzik a hús, de nagyon finomakat eszem így, vegán diétán.

2., Clinique Flamenco rúzs. Ez az egyik kedvencem, ezen a nyáron is elkísért.

3., Az Uriage vízpermete volt az idei nyár egyik legnagyobb felfedezése: a csaláncsípéstől a szúnyogcsípésig, a nagy melegben szomjas bőrtől a napcsípte lábfejig ott volt mindenhol, ahol hűsíteni, hidratálni és frissíteni kellett. Imádtam pakolás alá, krém alá, maszk alá, könnyebben kentem a fiúkra a naptejet (és kevesebb maradt a tenyeremen – úgy általánosságban mindenből kevesebbet, de hatékonyabban használtam). Most már mindhárom méret megvan, nyár elején egy nagy flakonhoz adtak egy kisebbet, olyan akció volt, most pedig kicsi starter kitben van a legkisebb méret (vagy próba?), nem tudom, de azt hiszem 2000 Ft volt a kit és feltettem instára, hogy mi van benne: micellás víz, hidratáló krém és ez a kis spray. A hülyének megéri, na.

4., Magnézium. Sorolni nem tudom az áldásos hatásait, és szinte mindenki magnézium hiánnyal küzd. Én a magnézium citrátot és ezt a változatot cserélgetem, mindig más kell a jód protokollhoz.

5., Szalmakalap. Medencében. Balcsiparton. Kapolcson. Teraszon. Tihanyban. Városban. Mindenhol. Már egész csinos kis gyűjteményem van 😉

6., Hová tűntél, Bernadette? Vicces, szívmelengető, üdítő olvasmány volt, nem véletlen a hájp körülötte.

7., Az enyém nem pont ilyen, de legalább 7 éves, még a Gisele Bündchen kollekcióból van, bonz színű. Hibátlan. Elnyűhetetlen. Örökbecsű. Az Ipanema és a Havaianas is óriási kedvenc, jó drága, ha azt nézzük, hogy csak egy sima vietnámi papucs, de fillérek, ha lebontom, hány éven át szolgál ki és hordom strandra, homokozóba, városba, mindenhova. Most szeretnék egy szandált és egy másik papucsot is, amíg a leárazások vannak, mert nagyon meg vagyok elégedve vele és mivel 100% kaucsuk, egészen más, mint a habszivacs papucsok. Ha eddig nem értetted, miért a nagy felhajtás ezek körül a papucsok körül, akkor nyugodtan vegyél egyet, megéri. Megvárom, míg lehetetlenül leárazzák, és lecsapok egy szandi és papucs párosra.

itthon nyunnyogunk. Nem megyünk sehova, elvagyunk a kis vackunkban, a legnagyobb kirándulás a helyi csempebolt (eldőlt, egy harmadik lesz, már most imádom!) és az Aldi volt, egyébként pedig itthon teszek-veszek. Rengeteg dolgot főztem be és messze nincs még vége (sőt! sőőőt!), de szépen alakul a kamra, és tudom, hogy minden egyes őszi-téli-kora tavaszi napon nagyon hálás leszek magamnak ezért. Töltöttem vegán kolbászkákat, készítettem hamis ananászt, tettem el kaporszószt is és tervben van az ezersziget salátaöntet, a paprikasaláta és akkor még nem álltam neki a padlizsánnak, az meg ugye még most jön majd. Ami azt illeti, az egész befőzős szezon most indul majd csak igazán 😉

No, azért nincs annyira rossz dolgom, délutánonként ázunk és pancsolunk, olyannyira, hogy lassan mindenkinek úszóhártya nő az ujjai közé 😀 Kolos borzasztóan élvezi a vizet, Medve a nagy mókamester, Gerusz is imád pancsolni, én pedig a köcsög vagyok, aki cicceg, hogy vizes lesz a haja.

Így osztottuk fel a világot, na.

Már a gyerekek kistafírolva az új évre, én pedig úgy határoztam, hogy a merőben új feladatokhoz jár egy határidőnapló, ez lesz magamtól az ajándékom, mert a régibe csak a munka fért el, az újban meg helyet kell szorítani a friss dolgoknak is, bizony…! Ajándéknak keresek most egyet, és közben olyan szépeket találok, hogy… Lesznek szülői értekezletek, edzések, és ha minden jól megy, Kolossal sószobázni járunk majd, egy héten egyszer én pedig pilatesre. Jó volt a gyerekekkel itthon, és kellett ez az időszak, ez volt a túlélés kulcsa, most azonban új időszak jön, és nyilván lesznek nehézségek, de… Várjuk.

Sokan kérdezik, hogy Kolos megy-e bölcsibe (nem, egyelőre azt sem tudjuk, hogy óvodába megy-e, majd a tüdejétől függ) és azt is, hogy mi van Barnus limfangiómájával (nem tudjuk. Decemberben lesz kontroll, akkor derül ki, nőtt-e, reméljük nem, sőt!).

Barnuska állati jól van a Bátor Táborban, és én pedig – bár hiányzik- nagyon élvezem és maradéktalanul kihasználom, hogy többet aludhatok egyhuzamban, mint két óra.

(a kép a Bátor Tábor nyilvános FB oldaláról származik, egyébként soha nem tennék fel a netre idegen gyerekeket.)

Hamarosan a végére érek a rengeteg paprikának. Több, mint egy mázsa kápia paprikából főzök be idén mindenfélét, már csak 20 kiló van, aztán egy kis szusszanás és nekiállok a sárgarépa lazacnak.

Carrot lox. Rengeteg recept található a neten, én ezt a változatot készítettem el eddig és azt kell mondjam, a megtévesztésig hasonló mind ízre, mind állagra az általam olyannyira szeretett lazachoz, a különbség csak annyi, hogy a vegán változatot tudja bontani a szervezetem, a rendes lazacot viszont nem 🙁 Sebaj, beszerzek egy nagyobb adag bio sárgarépát és egy hatalmas üveg kapribogyót (én azt még teszek bele pluszban) és máris mehet a kamrába egymás mellé, takaros kis üvegekben. Tésztára, buciba, vegán krémsajttal, néhány szelet lilahagymával és jó sok kaporral sírnivalóan finom.

Van még egy japán, tamarindszószos változat is, az sem lehet rossz… Szegény vegán én, de rossz sorom lesz nekem télen…

Jön a két Bologasszony ünnep közti időszak, áldást kap a fűszerspirál, indul a bőség, talán nem véletlen tisztul és szépül nálunk pont most a szuterén is.

Ezeket a padlóburkolókat néztem ki:

Ez egy nagyobb, 30-as darabokból álló, elég vad padló, hófehér falakkal és barna bútorral működhet és nagyon vidám. Mindaz, amit a lakótérbe soknak tartottam volna, azt egy előszoba (inkább mudroom, mint előszoba, de a mudroomnak nincs magyar megfelelője) vígan elbír.

Ez a másik versenyző, ez is nagyon tetszik, ebben az apróbb minták tetszenek és a semlegessége, majd meglátjuk, Medve mit szól hozzá. Még egy nagy, hosszú és tárolós pad kell, hogy teljes legyen az örömöm és soha többé ne lássak sáros csizmát és vizes kabátot a lakótérben. Csak jussunk el oda. Erre a hétvégére rengeteg dolgot terveztünk be, hogy elpakolunk, megcsinálunk, de csak döglöttünk a medencében és jobbra-balra fordultunk a hőségben.

Elvittük Barnust a Bátor Táborba. Voltak elképzeléseim, milyen lehet, de a valóság minden képzeletemet felülírta. A szervezettség, a figyelmesség, a szakértelem és a gyerekek iránti szeretet jár át mindent, a hely káprázatos, kedvem lett volna minden zugát felfedezni, amikor pedig meglibbentették, hogy milyen programok várnak a gyerekekre… :O Egy biztos: itt újra lehet indítani a gyerekkort. Vigyáznak, figyelnek rájuk éjjel és nappal, nekik pedig csak azzal kell foglalkozniuk, hogy a lehető legtöbb élményt magukba szívják és lelkileg feltöltődve és megerősödve vágjanak majd neki a mindennapoknak. Nem lehet fotózni, és a gyerekek nem vihetnek be magukkal telefont, viszont van hivatásos fotós velük, és remélem, a Bátor Tábor facebook oldalán majd hamarosan látom Barnuskát. Itt még benyomja a kis kekszecskéjét becsekkolás előtt, sőt, a többieknek is adhatott! A 3ch darabonként az 3 ch darabonként, mindenkinek belefért <3 Nektek fogalmatok nincs, mekkora élmény ez, mekkora szó ez! Az adhatja és az elfogadhatják… <3

Jövő héten néptánc táborba megy, aztán pedig újra a Balcsin élünk majd egy pár hétig és előbb Medve, aztán ha minden jól megy, akkor Apa csatlakozik hozzánk, és akkor a fiúknak minden álma valóra válik majd: tüzeskedhetnek és pecázhatnak. Más nem is kell.

Gergő is kiválasztotta magának az óvodás hátizsákját, egy nagyon vad és roppant férfias zöld, dínós hátizsák lett a kiválasztott (nyilván van itthon rengeteg kishátizsák, de a lelkének nagyon kellett, hogy ne örököljön most, hanem vadiúj sajáttal induljon). Nem tudom, hogy mi lesz a jele, de a létező legpraktikusabb megoldás, amivel eddig óvodásjel témában találkoztam, az 1 db textilfilc és 1 csomag leukosilk. Ebből a 4,6 méterből annyiszor 2 centit vágok le és rajzolom rá a jelét, amennyi csak a csövön kifér, ráadásul sok dolog megmarad Kolosnak is Gergő után, így ha már nem jó Geruszra, akkor csak lehúzom a leukosilket és kész. Barnus dolgaiba is így kerül majd bele a név: mivel MINDENT fel kell címkézni, és mindenben benne kell legyen a neve, ezért az úszónadrág, fürdősapka, úszóhátizsák, ünneplő cipő, télikabát mind-mind ilyen leukosilkes kezelést kap majd. A franc se vesz újat ezekből, na.

Rendeltem új könyveket, Barnus új sorozatra kapott most rá, és lélekben készülök az iskolakezdésre: jó lesz ez az ősz, remélem nagyon jó lesz.

Azzal kezdem, hogy nyilván mindig, mindenből van jobb, menőbb, magasabban pozícionált és profibb. Van, amire még csak kinéztem, van, amit évek óta használunk és  tökéletesen beváltak, nagyon szeretem mindet és az ára is elérhető.

1., Curver Fresh csatos kollekció. Stabilan tart, én ezeket a kicsi, 2 dl-es tartókat használom egy-egy szendónak, szelet sütinek, pár szem keksznek.

2., Decathlonos szívószálas kulacs. Igen, van sima csőrös is, de -valszeg az én kölkeimben a hiba- amit dönteni kell, azzal leisszák magukat. A sárga földig. Ezért a fél literes palackok nem játszanak, a csőrösre elfelejti visszanyomni azt a szart és folyik ezerfelé, szóval ez marad. Ezen azért LÁTVÁNYOS, ha nem zárja be.

3., Sistemplastics 1.25l bento cube. Az ebédhez nekünk nem ez az első választás: szeretem, ha a gyerek meleg ebédet eszik. Hideg, tartalmas tízóraihoz, uzsonnához tökéletes: fér bele gyümölcs, lekvár, szósz (külön kis edényben), egy vékonyabb szendó vagy wrap, szóval egy tesióra közeli 25-30ch-s dologhoz tökéletes. Meg tudok benne oldani egy egész ebédet is, de arra van egy sokkal jobb, ez:

Ilyet Gergőnek szeretnék, a hagyományos acél háromkamrás ételhordó mellé. (Adri kussol, nem röhög. Róbert is.)

4., Tökéletes, körbe patentos ételhordó a tescoból. Medve nagy kedvence, tökéletesen működik, de meg is kérik az árát.

5., Bazi nehéz, de ez a nagyágyú: beleteszem forrón a levest, alá a másodikat (mondjuk gombás rizs), és a gyerek 5 óra múlva gőzölögve emeli ki a komplett ebédet. Csavaros, praktikus tároló, soha semmi nem folyt még ki a dobozaiból. A tökéletes (és meglehetősen drága, de elnyűhetetlen) társ az ebédhez.

6., A banán hordót kidobtam, mert -biztos bennem a hiba- de az általam vásárolt banánok nem akartak abba az irányba kanyarodni, ha viszont megpucolom és kettévágom, akkor úgy bebarnul pár óra alatt, hogy nem eszi meg a kölyköm. Persze, tudom, csepegtessek rá citromlevet, de azt mondom, csepegtessen aki tud, én reggel azért küzdök, hogy nyitva tudjam tartani a szemem. Az alma és a szőlő tartó viszont bevált, de újat kell venni belőlük: nem nyomódott meg az alma, nem trutymózta be a táskát, a cuccokat, szóval szeretem. Mehet bele őszibarack, nektarin is.

7., Sistemplastics ez is. A tortilla. A palacsinta. A baguette. A kifli. A stangli. A nyers zöldségek. A hotdog. A szószosba meg a hummusz. A vegán sajtszósz. A házi nachos dip. Mondjam még?

Bento boxból eddig ilyenünk volt, de már elmúlt: nem szerettem, nem tudtam jól kihasználni és nem zárt rendesen. Curver.

Nem váltak be az ilyen ételhordók sem:

Tudom, elsősorban ez otthoni tárolásra van, de nekünk még a keksz is kiszóródott belőle. Ugyanez érvényes minden olyan ételhordóra, amin nincs csat. Ismétlem, a hiba bennünk van.

Gyönyörű bento box, de gumit kell ráhúzni, úgy záródik. Muhahahaha.

Óriási divat a befőttes üvegbe ebéd, milliónyi recept és összeállítás van Pinteresten. Soha nem tennék üveget a gyerekem táskájába. Ha jobban belegondolok, a sajátomba sem.

Megkaptuk a tanszerlistát, kiválasztottuk a hátizsákot, a tolltartót, és elkezdtük beszerezni az évkezdős holmit, Barnus ugyanis jóóó sokáig nem lesz itthon és szinte csak az évnyitóra esünk majd be.

Ezek vannak eddig:

1., Ez a sima,mezei tornazsák. Benn tárolják majd, ezen kívül kell egy néptánc felszerelés és egy úszócucc is.

2., A táska. Hosszasan keresgéltük a számára megfelelő zsebelosztást, de végül emellett döntött: két nagy rekesz és két zseb: egyik elnyeli a vércukormérőt, a másik pedig az uzsonnás dobozt (narancslével, gyümölcspürével, mindennel, ami hypo esetén kell). A tolltartó valamelyik nagy rekeszbe megy majd, ezért nem is nagyot választottunk, hanem egy sima kihajthatósat, szettben volt a táskával, ilyen:

Kell bele 2 golyóstoll, 3 HB-s ceruza, egy vonalzó, egy hegyező, radír, kék, piros, zöld ceruza és az alap színesek. Ide bőven elég egy 12 színű, mert a rajz-technika dobozban úgyis van színes ceruza külön. Amit most meg is vettem a többi papíron lévő szirszarral együtt. Hozzácsaptam Gerusz óvodás zsákját is, illetve B kap egy külön tornazsákot a néptánc cuccnak (cipő, spéci nadrág, törölköző) és máris hipp-hopp egy kisebb afrikai állam éves GDP-je huss…

3., Ezt nagyon fogom szeretni és áldom majd az eszem minden héten az úszás után, amikor nem csöpög a víz mindenből és nincs elázva semmi: spéci decathlonos úszócucc tartó, belefér a papucs, a szemüveg, a nadrág és a sapka. A törölköző nem, azt külön nejlonba kell tenni, de az is lehet, hogy megtalálom még itthon a csíbós tartót. Külön táskával mennek, ez a legtöbb gyereknek egy tornazsákot jelent, Barnusnak nagyon nem: neki kell pumpatok, fertőtlenítő, pumpazár, innivalók, bökős mérő plusz ez az átlátszó szar, szóval egy rendes, kisebb hátizsák lesz az úszófelszerelése, és remélem, hogy nem a néptáncos napokon lesz az úszás, mert akkor a gyerek nyilván nem tud 3 zsákkal lavírozni, én viszont nem akarok Kolossal ott dekkolni egész néptánc alatt.

4., Megrendeltem az írószereket is: a Faber Castell grip sorozatára esküszöm, a fontos írószerek olyanok, festékből is azt vettem, a többi Ico és Colorino vegyesen, ahogy kitapasztaltuk már. A ragasztó Ico és Tesa, bevált nagyon, a Pepcos ragasztó nekünk nagyon nem volt jó, egy nap után elengedett minden.

5., Kellett neki egy nagyfiús pénztárca is. Abban tárolja majd a taj kártya másolatát, az utolsó orvosi összegzést – kezelőorvos neve, osztály száma, hogy ha segítség kell neki, a mentő tudja, hogy célirányosan merre menjen. Ezt a diabos gyerekeknél így szokták, és minél gondosabban le van írva, hogy mi a helyzet, annál kevésbé valószínű, hogy be is kerül a gyerek, úgyhogy ez afféle szerencsehozó is, hogy ne legyen baj 😉 Elnyeli majd a kis pénzt, aminek mindig lenni kell nála, mert olyan 2000 Ft mindig van nála, ebből biztonságosan meg tud ebédelni és tud magának narancslevet hozatni. Itt is ugyanaz az elv, mint az orvosi papíroknál: ha ott van, tuti nem kell. Barnus pl. 2 éve ugyanazzal a kétezressel mászkál. A tárcában helyet kap majd a diákigazolványa és a könyvtári olvasójegye is.

6., Uzsonnás doboz. Nem ártós műanyagból van és tuti befér a táska zsebébe, hisz egy a gyártó, olyan hülye meg nem lehet, hogy a saját táskájába ne férjen bele.

+1: kapott még egy neonsárga esővédő huzatot is, ebből a szempontból B állati jófej, ő használja az ilyesmit, már csak azért is, mert a mérőt védeni kell. Egy tuti esernyő kell még neki, amit picire össze lehet csukni, és akkor talán meg is vagyunk.

… és felkészül az őszi ruha és a tízórai / uzsonna szekció, eddig ugyanis ritkán volt olyan, hogy tízórai, ebéd, uzsonna is házon kívül ÉS egyedül menjen. Volt, persze. De azt nem élték túl az edények, na. Rengeteg post it kell, ugyanis mindig, mindenre rá kell írni neki, hogy hány ch-hoz adjon be inzulint és azt milyen ütemben tegye, de ha van jól zárható, könnyen kezelhető, nem csöpögős, nem folyós, nem maszatolós felszerelés, akkor játszi könnyedséggel megold mindent. Igen, ezért kellett a méregdrága ételhordó: reggel beletettem a főtt ételt és 5 órával később még ugyanannyi fokos szinte, de nem megy le a veszélyes zónába (30-60 fok), ahol a bacik elszaporodnak és ordas fosás a vége. Barnus meleget ehet minden nap: levest, főzeléket, amit szeretne, a tízóraira pedig klassz kis csavaros salátás, zabkásás ételhordókat és klassz, könnyen használható és jól bepattintható gyümölcstárolókat és szendvicses dobozokat néztem ki.

Ha érdekel benneteket, hogy mi vált be, megosztom: feketeöves ételcsomagoló vagyok évek óta.